Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Jutalom

Kérdés: Kell az M-04-es lapon kívül máshol is jelenteni a jutalom összegét a '08-as bevallásban? Beszámítható egy 2022. március hónapban kezdődő táppénz alapjába a 2021. december hónapban kifizetett jutalom összege abban az esetben, ha a teljes december hónapban egészségbiztosítási pénzbeli ellátásban részesült a munkavállaló? A számítási időszakban egyébként van 120 napi jövedelem.
Részlet a válaszából: […] ...kell tüntetni mint nem rendszeres társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelmet. Ennek kizárólag a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset meghatározása szempontjából van jelentősége.Ami a kifizetés egészségbiztosítási ellátási alapként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] ...az ellátást a határozatban már elbírált összegben kell tovább folyósítani.A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset megállapítására vonatkozó szabályok is változtak. Itt nemcsak az Eb-tv. 48. §-ának (2)-(5) bekezdését, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
Részlet a válaszából: […] ...kiszámításánál rendszeres jövedelem ahavi rendszerességgel járó munkabér, pótlékok, a munkabér helyett kifizetetttávolléti díj vagy átlagkereset, illetve szerződés alapján járó díjazás vagyegyéb jövedelem. A 2011. évi bérkompenzáció bér és rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem

Kérdés: A táppénzalap megállapításához rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a munkaviszony keretében esetenként, nem havi rendszerességgel, nem is teljes hónapot érintő külföldi kiküldetésre elszámolt adó- és járulékköteles napidíj?
Részlet a válaszából: […] ...Rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér(illetmény), a pótlékok, továbbá a munkabér helyett kifizetett távolléti díj,átlagkereset, illetőleg a szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyébjövedelem. Ebből következik, hogy a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Baleseti táppénz alapja, osztószáma

Kérdés: Mennyi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2009 szeptemberében üzemi balesetet szenvedett munkavállalónak az esetében, akinek a 2009. augusztus havi munkabére 100 000 forint volt, és 2009 szeptemberében a 2009. január-augusztus havi jó munkájáért 50 000 forint jutalomban részesült? Ki kell-e venni a hétvégét is az osztószámból abban az esetben, ha a dolgozó augusztusban két napot (csütörtök, péntek) szabadságon volt? Csökkenti-e az osztószámot a fizetett ünnepnap?
Részlet a válaszából: […] ...baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehetőfigyelembe – többek között – az átlagkereset, a távolléti díj – ide nem értve amunkaszüneti napra járó távolléti díjat -, valamint az az időtartam, amelyreazt kifizették. Ebből következik, hogy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...míg a második jogviszonyában 60 százalékosmértékű táppénz jár.Eltérő a két jogviszonyban a táppénz alapját képező naptárinapi átlagkereset megállapításához a számítási időszak is. Az elsőjogviszonyban a számítási időszak 2008. január 1-jétől 2008....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...orvosilag megállapított napját kell tekinteni.A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehetőfigyelembe:– az átlagkereset, a távolléti díj – ide nem értve amunkaszüneti napra járó távolléti díjat -, valamint az az időtartam,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Nem rendszeres jövedelmek

Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem.Tekintve, hogy a munkabér és munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A munkavállaló a balesetet megelőző hónapban műszakpótlékban részesült. Fizetett szabadságon is volt, mely időtartamra távolléti díjban részesült. Mi számít rendszeres és nem rendszeres jövedelemnek? Hogyan történik a baleseti táppénz összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...a baleseti táppénz alapját.Rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér, pótlékok, továbbá a munkabér helyett kifizetett átlagkereset, távolléti díj, illetőleg a szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Ebből következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
1
2