Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra

Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj eléréséhez több szolgálati időre is szükség van. Például 23 év szolgálati idő esetén az öregségi nyugdíj összege a havi átlagkereset 59 százaléka, 40 év szolgálati idő esetén pedig a 80 százaléka.Nézzük meg jobban, hogyan számolják szolgálati időként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] ...nem érte el a minimálbért.Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ, ezért általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb szolgálati időt szerez a nyugdíjigénylő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Hiányzó jogosultsági idő

Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt munkabér, végkielégítés) figyelembe kell venni a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározása során. (A jövedelempótló kártérítés viszont nem járulékalap!) Amennyiben ennek kifizetésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja

Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet, vagy– a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Behívás alapján történő munkavégzés

Kérdés: Folyamatosan biztosított vagy csak a tényleges munkavégzés napjaira kell bejelenteni a behívás alapján történő munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalót, aki szükség szerint lát el helyettesítési feladatokat egy kft.-nél? A?munkavállaló egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, ezért a válasz nagyon fontos számára az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága miatt, illetve azért is, mert rövidesen jogosulttá válhat a nők kedvezményes nyugdíjára.
Részlet a válaszából: […] ...nyugellátásához jogosultsági időt szerez. Az más kérdés, hogy a díjazása nagy valószínűséggel rontja a nyugdíja alapjául szolgáló átlagkereset összegét, illetve a nyugdíj összegének a megállapítása során ezen időszak tekintetében a Tny-tv. 39. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Nyugdíjazás időpontja

Kérdés: Megérheti későbbi időpontban igénybe venni a nyugellátást annak a tanárnőnek, akinek a közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 28-án megszűnt, és a 40 év jogosultsági ideje alapján már 2018. december 29-től jogosult lenne a nyugellátásra, amelyre be is nyújtotta az igényét, de felmerült, hogy jobban járna, ha csak januártól válna nyugdíjassá? Az igénylőnek a jelenleg is fennálló részmunkaidős munkaviszonya alapján 2019. március 1-jén már 44 évre nőne a szolgálati ideje a jelenlegi 43 év helyett.
Részlet a válaszából: […] ...ugyan a nyugdíjemeléstől, ám ezt valószínűleg ellensúlyozza a valorizációs szorzók változása révén a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetének a növekedése. A további 1 év szolgálati idő pedig önmagában 2 százalékos mértékű növekedést jelent a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Jogosultsági idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
Részlet a válaszából: […] ...a mellette maximum napi 4 órában folytatható kere-ső-tevékenységből származó jövedelem) hátrányosan befolyásolhatja az említett átlagkereset összegét. Éppen azért a Tny-tv. 22. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ápolási díjból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

4 órás munkavégzés

Kérdés: Minden esetben beleszámít a nyugdíjba a 4 órás bejelentés, vagy csak akkor, ha a mindenkori 4 órás minimálbér bruttó összegét meghaladja a dolgozó keresete?
Részlet a válaszából: […] ...során csak teljes évek vehetők figyelembe, ezért az öregségi nyugdíj összegét tizenkilenc év alapján a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 51 százalékában kell megállapítani.Amennyiben az arányosításra nem került volna sor, az öregségi nyugdíj összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Hogyan számítják be a szolgálati időbe a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyt? Óraszámot vagy napot számítanak be ebben az esetben? A munkavállaló havi bruttó munkabére 70 500 forint volt.
Részlet a válaszából: […] ...során szolgálati és biztosítási időként is húsz év ismerhető el. Ez utóbbi alapján a nyugdíj összege az alapjául szolgáló átlagkereset 53 százaléka. Amennyiben azonban a biztosítási jogviszony 2009. január 1-jétől vagy azt követően kezdődött, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmét kell figyelembe venni.)A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet ugyancsak a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.Itt is a jogosultságot megelőző 180 naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.
1
2
3