21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Minimálbér emelése év közben
Kérdés:
Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?
2. cikk / 21 Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Helyesen kalkulál a munkáltató és a magánszemély az alábbi esetben? Egy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló 2022. augusztus 31-ig havi 300 ezer forint munkabért kapott, szeptember 1-jétől a munkabére havi 500 ezer forintra nőtt, amiből 400 000 forintra az ekho szerinti adózást választotta (a munkaköre megfelel a jogszabályban foglaltaknak). A munkáltató számításai szerint a 400 000 forintból 200 000 forint ellátási alapja keletkezik, így továbbra is csak havi 300 000 forint lesz a kereseti korlátja, tehát nem lépi túl a 3 600 000 forintot.
3. cikk / 21 4 órás munkavégzés
Kérdés: Minden esetben beleszámít a nyugdíjba a 4 órás bejelentés, vagy csak akkor, ha a mindenkori 4 órás minimálbér bruttó összegét meghaladja a dolgozó keresete?
4. cikk / 21 Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Hogyan számítják be a szolgálati időbe a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyt? Óraszámot vagy napot számítanak be ebben az esetben? A munkavállaló havi bruttó munkabére 70 500 forint volt.
5. cikk / 21 Szolgálati idő megállapítása
Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
6. cikk / 21 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
7. cikk / 21 TGYÁS- és GYED-jogosultság
Kérdés: Jogosult-e a munkavállaló terhességi-gyermekágyi segélyre, majd GYED-re, ha veszélyeztetett terhesként nem mehet vissza dolgozni, és a szülésig táppénzen kell maradnia? A dolgozó 2004-től áll határozatlan idejű munkaviszonyban, 2006. április 13-tól veszélyeztetett terhesként táppénzellátásban részesült egészen 2006. november 26-ig, amikor megszületett első gyermeke. Az átlagkeresete a táppénzjogosultság megállapításakor bruttó 180 000 forint volt. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igénybe vette a gyermek kétéves koráig a GYED-et, majd a gyermek hároméves koráig a GYES-t. 2009. november 27-től betegség miatt táppénzellátásban részesül, azonban ezen idő alatt kiderült, hogy újra gyermeket vár, a szülés várható ideje 2010 júliusa. A munkavállalónak korábbról 109 nap szabadsága van. Ha nem veszélyeztetett terhes, van-e arra lehetősége, hogy miután bejelenti munkáltatójának a terhessége tényét, foglalkoztassák, és így érje el a szabadságával együtt a jogosultság megszerzéséhez szükséges 180 napot?
8. cikk / 21 Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja
Kérdés: Mennyit kereshet a nyugdíj megvonása nélkül az a 2003 óta evás egyéni vállalkozó, aki 2005 óta véglegesített rokkantsági nyugdíjas? Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozó esetében? A minimálbér vagy a nyugdíj előtti kereset 90 százaléka alatt kell-e maradnia a keresetnek? Hogyan számítható ki a nyugdíj előtti kereset 90 százalékának emelt összege?
9. cikk / 21 Rokkantnyugdíjas öregségi nyugdíjkorhatára
Kérdés: Véglegesített rokkantsági nyugdíjas 59 éves hölgy elmehet-e öregségi nyugdíjba, ha rendelkezik a reá irányadó szolgálati idővel? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek is?
10. cikk / 21 Akkreditált munkahelyen dolgozó rokkant munkavállalók jövedelme
Kérdés: Valóban le kell-e mondaniuk valamelyik jövedelmükről azoknak az 50-100 százalékos rokkant munkavállalóknak, akik egy kiemelten akkreditált munkahelyen dolgoznak, ha a havi összevont jövedelmük meghalad egy bizonyos összeghatárt?