Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem, melyet a nyugdíjazásátmegelőzően szerzett a munkavállaló, viszont a nyugdíj alapjául szolgálóátlagkereset meghatározásánál figyelembe kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...összegével csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlagameghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegénekkilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeresnyugdíjemelés(ek) mértékével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapján érvényesszerződés szerinti jövedelmét kell figyelembe venni.)A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napiátlagkereset kiszámítására a terhességi-gyermekágyi segély alapjánakkiszámításánál leírtak az irányadóak. A gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...lehet jogosult. Acsökkentés mértékét azonban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nem érinti.A következőkben ismertetjük, hogy az átlagkereset összegéthogyan kell ebben az évben kiszámítani, illetve azt, hogy ez a számítási mód a2008. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozó szülése

Kérdés: A szülés után jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re, vagy igényeljen munkanélküli-segélyt az a dolgozó, aki 2004. október 1-jétől 2005. augusztus 30-áig egy kft.-ben dolgozott napi 6 órában, 2005. szeptember 1-jétől 2005. szeptember 18-áig passzív táppénzben részesült, 2005. szeptember 20., 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29., 30. napjain alkalmi munkavállalói könyvvel volt foglalkoztatva (9 nap), 2005. október 3., 4., 5., 6., 7., 12., 14., 17., 19., 20., 24., 26. napján, valamint november 2., 3. és 9. napján szintén alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatva, és 2006-ban fog szülni.
Részlet a válaszából: […] ...oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnélhosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70százaléka.A terhességi-gyermekágyi segély összegét aterhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a táppénz alapját is ez a jövedelem naptárinapi átlaga képezi. Az ellátás mértéke a biztosításban töltött időtől függően anapi átlagkereset 70, illetve 60 százaléka. Az ellátás összege tehát afigyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának a 70 százaléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből méghátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetemegilleti.Ez munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, utána 29százalék társadalombiztosítási járulékot, 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] ...alsó határa. Felső határa viszont – kivéve a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, amelyet legfeljebb a naptári évre tervezett napi bruttó átlagkereset két és félszeresének a naptári évre számított összege után kell leróni, ami 2003-ban 365 x 10 700 = 3 905 500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg. A járulékfizetési felső határ naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
1
2