10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Hiányzó jogosultsági idő
Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
2. cikk / 10 Jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
3. cikk / 10 Felszámolás alatt álló vállalkozás dolgozóinak munkabére
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója felszámolás alá került, és emiatt a dolgozók nem kapták meg a múlt havi munkabérüket?
4. cikk / 10 Felszámolás alatt lévő munkáltató alkalmazottainak elmaradt munkabére
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy cég felszámolás alá kerül, és van olyan munkavállalója, akinek nem tudott bért fizetni már a felszámolási eljárás előtt sem? Mikor és milyen összegekben kell számfejteni a béreket, hogyan kell, és milyen összeget lehet lehívni a Bérgarancia Alapból? Mivel tudja igazolni a foglalkoztató, hogy szüksége van segítségre, ha a felszámoló csak annyi bért igazol, amennyit ő ki tud fizetni, és nem a ténylegesen járó addigi elmaradt összegeket?
5. cikk / 10 Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetett juttatások járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt kártérítés, elmaradt munkabér, illetve felmentési időre járó bér után? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a kártérítést nem tekinti járulékalapnak, tekintettel arra, hogy nincs szja-vonzata?
6. cikk / 10 Munkavállalók lehetőségei felszámolás ideje alatt
Kérdés: Fő- vagy mellékfoglalkozású munkaviszonyt kell-e létesítenie annak a dolgozónak, akinek az előző munkahelye jelenleg felszámolás alatt áll, munkája nincs, de még nem léptették ki? Milyen módon érvényesítheti az igényét az elmaradt bére kifizetésére, illetve csökken-e az esélye, hogy megkapja, ha új munkahelyet létesít?
7. cikk / 10 Kártérítés járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetendő kártérítés összege után?
8. cikk / 10 Bíróság által megítélt juttatások közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
9. cikk / 10 Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt
Kérdés: Egy munkáltató próbaidő alatt megszüntette a munkavállalója munkaviszonyát, és az utolsó munkában töltött napon a bért kifizette részére, valamint kiadta kilépőpapírjait. A munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordult, és jogellenes megszüntetés miatt kérte munkaviszonya visszaállítását arra való hivatkozással, hogy a felmondást írásban nem közölte a munkáltató. Mit tehet ebben a helyzetben a munkáltató akkor, ha a munkavállalót semmi esetre sem szeretné tovább foglalkoztatni?
10. cikk / 10 Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.