Átalányadózó bevételi értékhatárának átlépése

Kérdés: Módosítania kell a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-bevallást abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó július hónapban túllépte a bevételi értékhatárt, és ezért visszamenőleg az általános szabályok szerint kell adóznia?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az Szja-tv. 52. §-a értelmében átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévbena) az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét,b) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34. §-ának (6) bekezdése értelmében a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja-tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés:

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Átalányadózó egyéni vállalkozó 2023-ban

Kérdés:

Milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2023-ban átalányadózást akarnak választani?

Részlet a válaszából: […] A 2023-as év több változást hozott az átalányadózást választó egyéni vállalkozók számára. Az Szja-tv. 50. §-ának (1) bekezdése elhagyta a korábban rögzített feltételeket, így átalányadózás már a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel összegétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Egyéni vállalkozó bevallási kötelezettsége

Kérdés: 2023. január 1-jétől valóban csak negyedévente kell benyújtaniuk az '58-as bevallást az egyéni vállalkozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...változás csak az átalányadózó egyéni vállalkozót érinti. A Tbj-tv. 77. §-ának (2) bekezdése értelmében az Szja-tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot az Art...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mikor képezi a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját az a szünetelésig kiszámlázott bevétel, amely csak a szünetelés alatt kerül pénzügyi rendezésre annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2022. szeptember 1-jétől folytatja a tevékenységét, az átalányadózás szerinti közteherfizetést választotta, és 2022. november 1-jétől be kívánja jelenteni a szüneteltetést?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amelynek összege 2022-ben havi 8400 forint.Ugyanakkor, ha az átalányadózó egyéni vállalkozónak a szünetelés tartama alatt (korábban kibocsátott számla alapján) járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

GYED-en lévő átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki eddig kisadózóként havi 50 ezer forintot fizetett, de 2022. szeptember 1-jétől az átalányadózást választotta? A vállalkozó rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, de még egy évig GYED-en van.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a vállalkozó átalányadózóvá válik – de továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad -, akkor főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül.Ugyanakkor havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség a GYED időtartama alatt semmiképpen sem terheli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...választ egy általános félreértés eloszlatásával kell kezdeni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei-re ugyanis – szinte – semmilyen hatással nincs az, hogy a vállalkozó mikor és milyen formában veszi ki ténylegesen a jövedelmét. Az átalányadózás lényege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Átalányadózó vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani 2021. évre vonatkozóan az éves minimálbér ötszörösét meghaladó (egészen pontosan 16 600 000 forint) árbevétellel rendelkező, nem biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapját, tekintettel arra, hogy különböző portálokon eltérő összegek találhatóak? Az egyik vélemény szerint a bevétel 10 százaléka az alap, a másik szerint ennél alacsonyabb.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 7. §-ának (3) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 41. §-a alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
1
2