Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2023. szeptember 30-ig főállású volt, bevételt nem realizált, így a garantált bérminimum alapján teljesítette a járulékfizetést, október 1-jétől munkaviszonyban áll, és a IV. negyedévben 10 millió forint vállalkozói bevételt szerez, amiből 6 millió forint a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett átalányadózó egyéni vállalkozó az első 3 negyedévben – feltéve, hogy nem volt olyan időszak (pl. táppénz), melynek tartama alatt mentesült a minimumkötelezettség alól – 9×296.400 forint = 2.667.600 forint alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Vissza kell adnia az egyéni vállalkozói igazolványát egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha hamarosan eléri az öregségi nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné az ellátást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjassá váláshoz életkori feltételnek kell megfelelni, és a szolgálati idő tartamának kell elérnie a nyugdíjtörvényben előírt mennyiséget.A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, akia) 1952. január 1-je...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Átalányadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya

Kérdés: Kötelezett minimumjárulék fizetésére egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként heti 40 órás munkaviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket, de – likviditási problémák miatt – jelenleg nem részesül munkabérben? Az ügyvezető nincs fizetés nélküli szabadságon, ellátja a teendőit, tehát megvalósul a heti 36 órás foglalkoztatás.
Részlet a válaszából: […] ...eljárása jogellenes. Ráadásul felmerülhet a rosszhiszemű joggyakorlás kérdése is, hiszen a jogalkotó egyértelműen azért engedte el az átalányadózó egyéni vállalkozó minimumjárulékát, mert a munkaviszonyban bizonyosan megtörténik a járulékfizetés.(Kéziratzárás:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Átalányadózó bevételi értékhatárának átlépése

Kérdés: Módosítania kell a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-bevallást abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó július hónapban túllépte a bevételi értékhatárt, és ezért visszamenőleg az általános szabályok szerint kell adóznia?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatóság álláspontja szerint – a Tbj-tv. és a Szocho-tv. erre vonatkozó külön előírásának a hiányában – az átalányadózóként benyújtott negyedéves bevallásait sem a társadalombiztosítási járulék, sem pedig a szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Tevékenység szüneteltetésének vége – bejelentés elmulasztása

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki a webes ügysegéden elmulasztotta bejelenteni a tevékenysége szüneteltetésének a végét, és munkát végzett, illetve számlát is bocsátott ki, amelynek ellenértéke még a szüneteltetés ideje alatt befolyt? Milyen bejelentési kötelezettségek keletkeznek ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a tevékenysége szüneteltetése alatt gazdasági tevékenységet nem folytathat, számlát nem bocsáthat ki. Tehát a kérdésben említett bevétel nem egyéni vállalkozóként, hanem önálló tevékenységet folytató magánszemélyként szerzett bevétel.Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34. §-ának (6) bekezdése értelmében a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja-tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés:

Hogyan történik 2023-ban a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítása abban az esetben, ha egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozó negyedév közben – heti 40 órás munkaviszonyára tekintettel – többes jogviszonyúvá válik? Mi lesz a helyes osztószám például abban az esetben, ha a munkaviszony létrejöttére a 2. negyedévben, május hónapban kerül sor?

Részlet a válaszából: […] ...bontását – mint a havi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításának a módszerét – a többes jogviszonyú átalányadózó vállalkozó esetében is alkalmazni kell. Ez a Szocho-tv.-ből legalábbis egyértelműen következik. A jogszabály 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés:

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Átalányadózó egyéni vállalkozó 2023-ban

Kérdés:

Milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2023-ban átalányadózást akarnak választani?

Részlet a válaszából: […] A 2023-as év több változást hozott az átalányadózást választó egyéni vállalkozók számára. Az Szja-tv. 50. §-ának (1) bekezdése elhagyta a korábban rögzített feltételeket, így átalányadózás már a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel összegétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.
1
2
3
5