Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, de havi átlagbanlegalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Átalányadózó eseténaz átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább atevékenységre jellemző kereset után kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Átalányadózó egyéni vállalkozó kivétkiegészítése

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozónak kell-e az évet követően 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetnie a járulékalapja és a tevékenységre jellemző keresete különbözete után?
Részlet a válaszából: […] ...Az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a kivét,illetve kivétkiegészítés fogalma – amelyhez az Eho-tv. 3. § (1) bekezdés ab)pontja az egyéni vállalkozó ehofizetését köti – nem értelmezhető. Afőfoglalkozású, többes jogviszonyban nem álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosításijárulék 0,5 százalék. A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosításijárulékot a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezőjövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...2009. évben 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni,amelynek alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózóesetén az átalányadó alapját képező jövedelem. (Köteles egészségügyiszolgáltatási járulékot is fizetni, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó járulékbevallása

Kérdés: Milyen nyomtatványon és hogyan kell teljesíteni a járulékbevallási kötelezettségét annak az egyéni vállalkozónak, aki 2009. június 2-án nyugdíjba vonul, és mint kiegészítő tevékenységű vállalkozó folytatja tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...és 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Anyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapját képezőjövedelem. Az evaadózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a9,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Evaalany egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Érvényesítheti-e a járulékkedvezményt az evás egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan? Mit jelent az ő esetében a tényleges jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...folytatókat,– a kiegészítő tevékenységűnek minősülőket, illetve– a kezdőnek tekintendő egyéni vállalkozókat, – a tételes átalányadózókat, valamint – azokat a vállalkozókat, akik élnek az Art. 17/A. §-ábantaglalt bejelentési lehetőséggel (06T1031 sz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdése értelmében a biztosítottegyéni vállalkozó az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozóikivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havontalegalább 125 000 forint, 2007. január 1-jétől 131...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.