14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 14 Vállalkozás ápolási díj mellett
Kérdés: Folytathat vállalkozói tevékenységet egy ápolási díjban részesülő személy anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátásra jogosultságát? Amennyiben igen, akkor kisadózóként havi 50 ezer vagy 25 ezer forint adót kell fizetnie?
3. cikk / 14 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
4. cikk / 14 Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
5. cikk / 14 Kiemelt ápolási díjban részesülő vállalkozó járulékai
Kérdés: Helyesen járt el az az egyéni vállalkozó, aki 2004 óta főállásúként folytatta a tevékenységét, de 2011 tavaszától édesapja ápolása miatt kiemelt ápolási díjat kap, ezért – több helyről kapott felvilágosítás alapján – ettől az időponttól kiegészítő tevékenységű vállalkozóként fizeti a közterheket? A vállalkozó 2014. január 1-jétől kisadózóként is csak a 25 000 forintos tételes adót fizeti.
6. cikk / 14 Szolgálati idő megállapítása
Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
7. cikk / 14 Közszolgálati jubileumi jutalom
Kérdés: Közszolgálati jogviszonyban jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából beszámítható időtartamnak minősül-e a szövetkezeti tag munkavégzéssel járó jogviszonya? (Az érintett személy egy vegyesipari szövetkezetnél volt tagsági jogviszonyban 1981 és 1987 közötti időtartamban.)
8. cikk / 14 Kilépő munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
9. cikk / 14 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
10. cikk / 14 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
