28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése
Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
2. cikk / 28 Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés:
Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.
3. cikk / 28 Családi gazdaság vezetőjének CSED-re való jogosultsága
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az a kismama, aki egy családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, és a járulékokat az előző évi bevétele 20 százaléka után fizeti meg? A kismama a gazdálkodás mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát egy cégben. Jogosult lesz ez alapján CSED-re, illetve GYED-re? Hogyan válik valaki biztosítottá a megbízási jogviszonyában?
4. cikk / 28 GYED-ben részesülő kisadózó vállalkozó tételes adója
Kérdés: Milyen összegű tételes adót kell megfizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYED-ben részesül, emellett rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, és be szeretne jelentkezni a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá?
5. cikk / 28 1951-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
6. cikk / 28 Szabadságmegváltás egyéni járuléka
Kérdés: Kell-e egyéni járulékot fizetni a GYES után ismét munkába álló dolgozó szabadságmegváltása után? Az eddigi gyakorlat szerint nem vontunk belőle sem nyugdíj-, sem pedig egészségbiztosítási járulékot.
7. cikk / 28 GYÁP alapja GYES melletti munkavégzés esetén
Kérdés: Figyelembe vehető-e a GYES melletti munkavégzés időtartamára járó jövedelem a gyermekápolási táppénz összegének megállapításánál annak a munkavállalónak az esetében, aki 2005. május 18-tól 2010. december 31-ig GYES-en volt, az ellátás folyósítása mellett 2010. augusztus 4-től visszament dolgozni, 2011. január 1-jétől már a GYES folyósítása nélkül dolgozik tovább, és 2011. május hóban gyermekápolásitáppénz-igényt nyújtott be?
8. cikk / 28 Köztisztviselő szülése
Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre, TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a köztisztviselő, aki 2009. március 1-jétől GYES ellátásban részesül egy beteg gyermek után, jelenleg terhes, és a szülés várható időpontja 2009. november 6.? A dolgozót 2006 nyara előtt határozott időtartamra foglalkoztatták, majd ekkor határozatlan státuszba nevezték ki, és az alábbi ellátásokat vette igénybe: 2006. szeptember 1-jétől 2006. október 17-ig táppénz, 2006. október 18-tól 2007. szeptember 18-ig GYED, 2007. szeptember 19-től 2009. február 28-ig ápolási díj. Írásban kell-e kérni a beteg gyermek 10 éves koráig, 2009. december 28-ig igényelt fizetés nélküli szabadság megszakítását? Ha jogosult táppénzre, mennyi ideig, és fel kell-e vennie a munkát az ellátás igénybevétele előtt? Amennyiben járnak a pénzbeli ellátások, azok alapja mely időszakból számítódik?
9. cikk / 28 Kilépő munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
10. cikk / 28 Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
