30 cikk rendezése:
1. cikk / 30 CSED és GYED méltányosságból
Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon CSED-re és GYED-re az az édesanya, aki 2022. december 28-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, ezt megelőzően nem volt biztosított, mert ápolási díjban részesült, és mellette megbízási szerződés alapján végzett munkát, ahol a megbízási díja nem érte el a minimálbér 30 százalékát, első gyermeke születésének várható időpontja 2024. január 4-e volt, de a gyermek 2023. december 20-án megszületett, így az anyának csak 357 nap biztosítási ideje van? A benyújtott CSED-igényt a munkáltatónál működő kifizetőhely határozatban elutasította.
2. cikk / 30 CSED megállapítása több jogviszony esetén
Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
3. cikk / 30 GYED megállapítása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
4. cikk / 30 Üzemi baleset várandósság alatt
Kérdés: A CSED-et vagy a baleseti táppénzt kell folyósítani a szülést követően abban az esetben, ha a várandós munkavállaló 2021. december 8-án munkába menet közúti balesetet szenvedett, amely miatt 2022. január 31-ig kórházi ápolásban részesült, a balesetből kifolyólag azonban még több hónapig keresőképtelen lesz, a szülés várható időpontja pedig 2022. március 25.? A kifizetőhely kivizsgálta a balesetet, és elismerte annak üzemi (úti) jellegét. A munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel dolgozik jelenlegi munkahelyén, amelynek lejárata 2022. május 31. Jogosult lesz GYED-re a kismama annak ellenére, hogy lejár a munkaszerződése, és ezzel megszűnik a biztosítási jogviszonya?
5. cikk / 30 GYÁP-jogosultság
Kérdés: Hány napra folyósítható az egyedülálló anya részére a gyermekápolási táppénz a 2009. szeptember 22-én született gyermekére tekintettel, ha az orvosi igazolás szerint a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség 2021. szeptember 14-től szeptember 24-ig tart? Az édesanya 2021. március 18-tól március 26-ig 5 napra már részesült gyermekápolási táppénzben.
6. cikk / 30 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
7. cikk / 30 GYÁP otthoni munkavégzés esetén
Kérdés: Jogosult lesz gyermekápolási táppénzre az édesanya abban az esetben, ha 2020. március közepétől a veszélyhelyzet miatt otthonából dolgozik, és munkáltatója felé jelezte, hogy négyéves gyermeke betegsége miatt 2020. május 18-tól nem tudja ellátni a munkáját? A házi gyermekorvos a gyermek ápolására hivatkozással a keresőképtelenségét 2020. május 18-tól május 29-ig igazolta. Az igazolást a dolgozó postai úton eljuttatta a kifizetőhelyhez.
8. cikk / 30 Gyermekápolási táppénz váltott gondozásban elhelyezett gyermekek után
Kérdés: Jogosult lehet mindkét szülő gyermek-ápolási táppénzre a váltott gondozásban elhelyezett gyermekek esetében, ami a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a gyermekek állandó jelleggel ugyanabban a lakásban élnek, a környezetük, iskolájuk nem változik, és a szülők töltenek felváltva két-két hetet a gyermekekkel a régi megszokott lakásban?
9. cikk / 30 Gyermekápolási táppénz elvált szülők esetében
Kérdés: A gyermeket a szülők közös felügyeleti joggal nevelik tovább. A közös felügyeletet a bíróság is elfogadta, így a gyermek egy hónapot az édesapjánál, egy hónapot pedig az édesanyjánál tölt. Az apa 2019. augusztus 8-tól 17-ig gyermek-ápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a foglalkoztatójánál működő kifizetőhelyhez, mert abban a hónapban nála volt a gyermek, az édesanya pedig külföldön tartózkodott. Az apának van egy élettársa, akinek a gyermekét közösen nevelik, mert a gyermek édesapja meghalt. Jogosult gyermekápolási táppénzre az édesapa a fenti esetben? Számfejtheti a kifizetőhely a gyermekápolási táppénzt az apa részére?
10. cikk / 30 Ellátások végelszámolás alatt álló vállalkozás dolgozói részére
Kérdés: Meddig kaphatja a táppénzt egy végelszámolással megszűnő kft. keresőképtelen dolgozója, illetve meddig kaphatja az ellátást ugyanezen cég GYES-en lévő munkavállalója?