Önálló tevékenységet végző magánszemély utáni közterhek

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni az után az önálló tevékenységet végző magánszemély után, aki számlát állít ki?
Részlet a válaszából: […] Az önálló tevékenységet folytató "számlaképes" – tehátadószámmal rendelkező – magánszemély nem minősül egyéni vállalkozónak.Amennyiben vállalkozási szerződés alapján munkát végez, akkor biztosításikötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] Az adóhatóságnak joga és kötelessége, hogy a szerződéseketvalódi tartalmuk szerint minősítse. Ugyanakkor az adóügyi és polgári jogijogviszony egymástól elválhat, és az adóhatóság megállapítása nem hat ki afelek polgári jogi jogviszonyára, az adóhatóság minősítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Színlelt szerződések és adóhatósági bejelentés

Kérdés: Hogyan tehet eleget a színlelt szerződések átalakításával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének az a cég, amelyiknek még nem volt adóhatósági ellenőrzése?
Részlet a válaszából: […] A színlelt szerződések átalakításával kapcsolatosmoratóriumot az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről,törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 223. §-a szabályozza. A jogi szabályozás az adóellenőrzéssel érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Színlelt szerződésekkel összefüggő moratórium figyelembevétele munkaügyi ellenőrzés során

Kérdés: Figyelembe veszik-e a színlelt szerződésekkel kapcsolatos moratóriumot a munkaügyi hatóságok felé is? Nem kell-e attól félni, hogy egy esetleges utólagos feltárás esetén a munkaügyi hatóság megbünteti a céget?
Részlet a válaszából: […] Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetésibefizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény -2006. január 1-jétől hatályos – 223. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzáka színlelt szerződésekkel összefüggő moratórium...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
Részlet a válaszából: […] A témával kapcsolatban országosan nagy az érdeklődés. Ezértlegmegfelelőbb válaszként közöljük az alábbi irányelv kapcsolódó részleteit.A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint apénzügyminiszter 700/2005. (MüK-FMM-PM) együttes irányelve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] Haladjunk sorjában. Jogszabályi háttérAz egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)lehetőségét az Ekho-tv. teremtette meg, mely 2006. január 1-jétől hatályos.Az ekho választásának feltételeiAz ekho választásáról nem a foglalkoztató, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] Az adóhatóságnak joga és kötelessége, hogy a szerződéseketvalódi tartalmuk szerint minősítse. Ugyanakkor az adóügyi és polgári jogijogviszony egymástól elválhat, és az adóhatóság megállapítása nem hat ki afelek polgári jogi jogviszonyára, az adóhatóság minősítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Meghatalmazotti képviselet az adóhatóság előtt

Kérdés: Hogyan képviselhet egy magánszemély, illetve egy könyvelőiroda egy adóalanyt az adóhatóság előtt úgy, hogy a jogszabályokban foglaltaknak mindenben eleget tegyen?
Részlet a válaszából: […] Az adóhatóság előtti képviselet szabályai függenek attól, hogy a meghatalmazó mihez kívánja a meghatalmazást adni. Az adóalany által adott meghatalmazás rendelkezhet bejelentés, bevallás, adatszolgáltatás benyújtására (Az Art. 175. §-ában rögzített az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy a cég sem május 1-jétől, sem ezt megelőzően nem járt el teljesen jogszerűen.A helyes megoldás megtalálása érdekében mindenekelőtt az érintett munkavállaló jogviszonyát kell tisztázni.A Gt. 30. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Alkalomszerűen foglalkoztatott munkavállalók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathat magánszemélyeket, és milyen szerződés keretében az a szeszfőzést végző betéti társaság, ahol a berendezés a bt. tulajdona, és a magánszemély főzetőkkel a bt. állapodik meg a munka elvégzésében? A munka alkalomszerű, eseti jellegű, előre alig tervezhető, s a főzető igényeinek megfelelően éjszaka, hétvégén, esetleg ünnepnap kell elvégezni.
Részlet a válaszából: […] Napjaink aktuális problémája tükröződik a kérdésben, különös tekintettel a 2003. július 1-jén hatályba lépett, az Mt. és az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló Mtmód. rendelkezéseire. Ebben ugyanis konkrét megfogalmazást nyert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.