Felmondás keresőképtelen munkavállalónak


Felmondhat a munkáltató annak a munkavállalójának, aki a próbaidő lejáratát követően elvétve jelentkezik munkavégzésre, lényegében hosszú hónapok óta keresőképtelen állományban tartózkodik igazolt betegsége okán, és állapotáról, jövőbeni munkavégzési kilátásairól nem nyilatkozik?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. november 2-án (407. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6965

[…] munkavállaló keresőképtelensége önmagában nem eredményezheti a munkaviszony megszűnését, mindez független az egészségbiztosítás pénzbeli ellátására – táppénzre – való jogosultságától.A foglalkoztatás megszüntetése az általános szabályok szerint felmondással vagy közös megegyezéssel történhet, a felmondást azonban a munkáltató minden esetben köteles megindokolni, mely indokolás tartalmi követelményeivel kapcsolatban az Mt. meglehetősen lényegre törően fogalmaz.Az Mt. 64. §-ának (2) bekezdése alapján a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja.A megszüntetés indoka továbbá kizárólag a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.Az Mt. 68. §-ának (1) bekezdése alapján a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik.A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év,b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság.A kérdésben megfogalmazott szituáció a hivatkozott normaszöveg a) pontjába tartozó esetkör, a törvényben nevesített egy év azonban még vélhetően nem telt le.A munkaviszonyok megszüntetésével kapcsolatosan a munkavállalók érdekét azonban a jelenleg hatályos szabályozás fontos korlátokkal védi. Ezen korlátok egyértelmű célja az, hogy az amúgy is kiszolgáltatott élethelyzetben lévő munkavállalót a munkáltató ne tudja könnyen elbocsátani.A felmondási tilalmakat két nagy csoportra bonthatjuk. Az első kategóriába sorolhatóak az abszolút felmondási tilalmak, melyek esetében a munkáltató egyáltalán nem közölhet felmondást a munkavállalóval szemben. Ezeket az eseteket az Mt. 66. §-ának (3) bekezdése ismerteti, ilyen ok többek között a várandósság, szülési szabadság vagy a gyermek gondozása […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.