Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése


Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. október 19-én (406. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6943

[…] használt fogalmaktól szándékoltan eltérő megnevezéssel illetett keresőképtelenség időtartamára megállapított juttatásokat szabályozza. A megelőzően hivatkozott Hszt. 149. §-a kötelezésre utaló elemeket tartalmaz. Ilyenek az "úgy kell kiadni", valamint a "köteles igénybe venni", amelyek azt a jogalkotói szándékot kívánják erősíteni, amely a szülési szabadságot mindenekfelett rendelte az érintett személyi kör számára megállapítani. Természetesen még abban a jogi környezetben, amikor mindez kedvezőbb volt a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók számára. A válasz abban rejlik, hogy a Hszt. tartalmaz-e olyan szakaszt, melynek ismeretében egyéni mérlegelésen alapuló döntési jogkörbe utalja a választást, hogy adott esetben a Hszt. hatálya alá nem tartozónak nyilvánítható a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy. A Hszt. 258. §-ának (1) bekezdése alkalmasnak tűnik a kérdést eldöntő végkövetkeztetés levonására és az alkalmazás kényszerére. A hivatásos állomány tagjának és hozzátartozóinak társadalombiztosítási ellátására a Tny-tv., a Tbj-tv., továbbá a magánnyugdíjról és az Mny-tv. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek értelmében a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek ellátottsága és annak vonulata egyértelműsíthetőnek tűnik. A meghatározott eltérések megjelenítődnek az egészségügyi szabadság (Hszt. 147. §), majd az azt követően járó szülési szabadság (149. §) elkülönített szabályozásában. Annak ellenére, hogy a megfogalmazott kérdés erre vonatkozó utalást nem tartalmaz, szinte teljes mértékben kizárható, hogy gyermeke születését megelőzően a Hszt. 147. §-a szerint járó egészségügyi szabadság helyett – melyre az alapilletmény, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár – az alacsonyabb összegű, folyósítási korláttal érintett táppénzt igényelte vagy szerette volna igényelni az érintett. A Hszt. 258. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés ugyan elbizonytalaníthatja a jogalkalmazókat, hiszen ennek értelmében az Eb-tv. szerinti ellátásra a hivatásos állomány tagja nem jogosult, ha ugyan-azon jogi tény alapján e törvény szerinti ellátást vett igénybe. A jogszabály sajátos értelmezése alapján úgy is gondolhatnánk, hogy ha a jogosult nem igényli a Hszt. szerinti ellátást, akkor jogosulttá válik az Eb-tv.-ben szabályozott ellátásokra. Ez azonban nem így van, hiszen a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjára mindenekelőtt a Hszt. rendelkezései az irányadók. Véleményünk szerint tehát, szimplán a kedvezőbb szabályok miatt a társadalom elvárásának megfelelően zárt, szigorúbb és ellenőrzött szolgálati jogviszonyból az egyéni érdekeknek mentén nem biztosított az ideiglenes elbocsátás, majd az azt követő visszafogadás lehetősége. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományába tartozó igénylő részére csecsemőgondozási díj folyósítására kizárólag a Hszt. és az Eb-tv. ebben a kérdésben összehangolt harmonizációját követően nyílik/nyílhat lehetőség. (Kéziratzárás: 2021. 10. 10.)   Helyesbítés (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 413. számában – 2021.02.22.) A Társadalombiztosítási Levelek 406. számában megjelent 6943. válaszunkat úgy összegeztük, hogy várható a harmonizáció a szüléssel összefüggésben járó juttatások összegszerűségében. A 6943. kérdés markánsan mutatott rá arra a meghatározott foglalkoztatási csoportot érintő problémára, mely szerint a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek a Hszt. hatálya alá tartoznak, ezért az Eb-tv. által szabályozott csecsemőgondozási díj helyett szülési szabadság jogcímen távolléti díjra jogosultak. 2021. július 1. napjától, mely naptól a csecsemőgondozási díj összege a naptári napi alap 100 százaléka, mindez rendkívül hátrányos a számukra, mert a Tbj-tv. 32. §-a alapján nem képezi társadalombiztosítási járulék alapját a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, jelen esetben a csecsemőgondozási díj, ami azt jelenti, hogy kizárólag az szja-t kell belőle levonni. A 2020. évi CXXXIV. tv. a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló anyák korábbi privilegizált helyzetét, mely a távolléti díj nettó kifizetett összegéből származott, megszüntette, mert gyermekük születése jogán továbbra is a Hszt. 149. §-ának (1) bekezdése alapján szülési szabadságra, és nem az immár előnyösebb csecsemőgondozási díjra szereznek jogosultságot. Hivatkozott válaszunkban kifejtettük, hogy szimpla kedvezőbbség miatt a zárt szolgálati jogviszonyból az egyéni érdekek mentén nem biztosított az ideiglenes elbocsátás, majd az azt követő visszafogadás lehetősége. A Hszt. 149. §-a kötelezésre utaló elemeket tartalmaz, ilyenek az „úgy kell kiadni”, valamint a „köteles igénybe venni”, amely egyértelműen kizárta annak a lehetőségét, hogy az érintettek számára folyósítható legyen az Eb-tv. hatálya alá tartozó személyi kör részére járó csecsemőgondozási díj. Ennek ellenére elengedhetetlennek gondoltuk a jogharmonizáció szükségességét, melyről a jogalkotó utóbb gondoskodott, és 2021. december 21. napján kihirdette a 2021. évi CXLI. tv.-t. A hivatkozott jogszabályhely 57. §-a alapján a Hszt. 142. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szülési szabadság idejére járó távolléti díj személyi jövedelemadóval és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékkal csökkentett – az adó- és járulékkedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított – havi összege nem lehet kevesebb, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.