Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. augusztus 10-én (402. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6877

[…] – amennyiben az a heti 36 órát eléri – megszűnik a biztosítási jogviszony. Ebben az esetben pedig az édesanya megfelel annak a feltételnek, hogy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, az előzetes biztosítási idővel pedig rendelkezik, tehát a jogosultság megállapítható. A munkaviszonyban véleményünk szerint szintén megállapítható a jogosultság. Az Eb-tv. R. 27/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapját és a csecsemőgondozási díj esetében a gyermek születésének a napját. Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban a biztosítási jogviszony – a fentebb leírtak alapján – a munkaviszony létesítésének napjával megszűnt, a vállalkozás által megalapozott biztosítási idő előzményként beszámítható. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a jogosultságok abban az esetben állapíthatók meg, ha a munkaviszonyban a munkaidő eléri vagy meghaladja a heti 36 órát. Abban az esetben, ha a munkaviszonyban a munkaidő nem éri el a heti 36 órát, az édesanya lehetőségei némileg leszűkülnek. A munkaviszonyban esetleg érdemes megkísérelni a CSED, illetve a GYED méltányosságból történő igénylését. Csecsemőgondozási díjat és gyermekgondozási díjat is meg lehet ugyanis állapítani abban az esetben, ha a szülő a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idővel nem rendelkezik. Az igénylés egyik fontos feltétele a biztosítás fennállása, ezért jelen esetben az kizárólag a munkaviszonyban lehetséges. A méltányosságból engedélyezhető CSED és GYED folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja, viszont a méltányosságból megállapított ellátás időtartama sem haladhatja meg az általános szabályok szerinti jogosultsági időt. Ez azt jelenti, hogy a CSED-et a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 nap), a GYED-et pedig legfeljebb a gyermek 2. élet-évének betöltéséig lehet méltányosságból folyósítani. Az ellátás alapja csecsemőgondozási díj vonatkozásában a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresénél, gyermekgondozási díj esetében a minimálbérnél nem lehet magasabb. A méltányosságból megállapított ellátás újabb jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, így ha az édesanya részére méltányosságból engedélyezésre került a csecsemőgondozási díj, nem vonja maga után a gyermekgondozási díj iránti kérelem pozitív elbírálását. A méltányossági kérelem elbírálásánál a következő szempontokat kell az egészségbiztosítónak figyelembe vennie: – a kérelmező biztosításban töltött idejét, – a kérelmező 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamát, – a kérelmező jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeit. A méltányossági kérelemnek tartalmaznia kell a közös háztartásban lakók számát, illetve egy nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről. A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátás iránti kérelmet az igénylő foglalkoztatójához kell benyújtani. A foglalkoztatónak a biztosított pénzbeli ellátások iránti méltányossági kérelmét és a rendelkezésre bocsátott valamennyi dokumentumot a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítania kell a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A méltányossági kérelemmel kapcsolatos eljárás során az elektronikus kapcsolattartást a jogszabály kizárja. A kérelmet az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal bírálja el, és értesíti a kérelmezőt, valamint a foglalkoztatót vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet az engedélyezett pénzbeli ellátás összegéről és a folyósítás időtartamáról. A méltányossági ellátást kizárólag a kormányhivatal állapíthatja meg, még akkor is, ha a kérelmező foglalkoztatójánál társadalombiztosítási kifizetőhely működik. A kormányhivatal méltányossági jogkörében hozott döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. Abban az esetben, ha a CSED, illetve a GYED méltányosságból sem állapítható meg, az anya az általános szabályok szerint GYES-t igényelhet. (Kéziratzárás: 2021. 08. 02.)   Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 408. számában – 2021.11.16.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 402. számában, […]