Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető
Kérdés
Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. szeptember 24-én (365. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6200
[…] járulékalapot, tehát nem tartozik ebbe a körbe.A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az egyszeri nagyobb összegű kifizetés, még ha járulékalapot képezne is, akkor sem veszélyeztetné a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, hiszen a kereseti korlát túllépéséről csak akkor beszélhetnénk, ha az érintett jövedelme három egymást követő hónapban haladná meg a minimálbér 150 százalékát.Ami az osztalékot illeti – lévén szó nem összevont adóalapba tartozó jövedelemről -, a személyi jövedelemadót érintő kedvezmények (pl. családi adóalap-kedvezmény) számítása során nem lehet figyelembe venni, a 15 százalékos személyi jövedelemadót a teljes összeg után meg kell fizetni.Az osztalék – a Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja értelmében – szociálishozzájárulásiadó-alapot is képez.Az utána fizetendő szociális hozzájárulási adóra azonban természetesen nem alkalmazható a munkabérrel kapcsolatos kedvezmény, már […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. szeptember 24-én (365. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6200
[…] járulékalapot, tehát nem tartozik ebbe a körbe.A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az egyszeri nagyobb összegű kifizetés, még ha járulékalapot képezne is, akkor sem veszélyeztetné a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, hiszen a kereseti korlát túllépéséről csak akkor beszélhetnénk, ha az érintett jövedelme három egymást követő hónapban haladná meg a minimálbér 150 százalékát.Ami az osztalékot illeti – lévén szó nem összevont adóalapba tartozó jövedelemről -, a személyi jövedelemadót érintő kedvezmények (pl. családi adóalap-kedvezmény) számítása során nem lehet figyelembe venni, a 15 százalékos személyi jövedelemadót a teljes összeg után meg kell fizetni.Az osztalék – a Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja értelmében – szociálishozzájárulásiadó-alapot is képez.Az utána fizetendő szociális hozzájárulási adóra azonban természetesen nem alkalmazható a munkabérrel kapcsolatos kedvezmény, már […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
