Hozzátartozói nyugellátások


Jogosult lehet hozzátartozói ellátásra az elhunyt személy feleségének gyermeke, valamint özvegy édesanyja? Az elhunyt bizonyíthatóan évek óta nevelte házastársa gyermekét, illetve 3 éve közös háztartásban élt a felesége édesanyjával is, akit jelentős mértékben anyagilag is támogatott.


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. szeptember 10-én (364. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6192

[…] időpontjában saját jogú nyugellátásban, vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesült, ugyanis annak vizsgálata a nyugellátás, korhatár előtti ellátás korábbi megállapításakor már megtörtént. Más a helyzet, ha az elhunyt jogszerző a halál időpontjában rehabilitációs, rokkantsági ellátásban részesült, vagy nem részesült semmilyen ellátásban. Ebben az esetben az eljáró nyugdíjbiztosítási szervnek azt kell vizsgálnia, hogy az elhunyt jogszerző a halála időpontjában betöltött életkorához előírt nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik-e.A vizsgálat során, a nyugellátásra való jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, amely alatt az elhunyt jogszerző 2011. december 31-éig rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy 2011. december 31-ét követően rokkantsági ellátásban részesült.A hozzátartozó jogosultsága vizsgálatának jelen esetben mindenképpen nagy jelentősége van, ugyanis a gyermek és a szülő jogosultságának vizsgálata során eltérő a megítélés aszerint, hogy a rokonság vér szerinti, avagy nem. A gyermek árvaellátásra elsősorban a vér szerinti, örökbe fogadó szülője után, illetve ezen személyek házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa után jogosult. Bizonyos esetekben viszont a testvér és az unoka is jogosult lehet árvaellátásra az elhunyt testvére vagy nagyszülője után, ha őt az elhunyt jogszerző saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A vér szerinti szülő házastársa után tehát akkor is jogosultságot szerezhet a gyermek, ha örökbefogadás nem történt.Az árvaellátás "főszabályként" az elhunyt jogszerző halála napjától kezdődően a gyermek tizenhatodik életéve betöltésének napjáig jár. Tizenhat éves kor felett árvaellátás abban az esetben állapítható meg, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt. Ebben az esetben az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Nem érinti az árvaellátásra való jogosultságot, ha az árva a betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy huszonöt évesnél fiatalabb és felnőtt képzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár.Az árvaellátásra való jogosultságot nem befolyásolja, ha az árva az előzőekben említett tanulmányait belföldön vagy külföldön végzi.Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, valamint a felsőoktatási információs rendszer működtetője a hozzátartozói nyug-díj-igényt elbíráló szerv megkeresésére igazolja a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, annak fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét, azonban az igény elbírálásának gyorsítása érdekében célszerű, ha az erről szóló igazolást az igénylő már az igénybenyújtáskor csatolja.A külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által eredeti nyelven kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolnia. Az igazolásban meg kell jelölni a képzést és a tagozatot, valamint a tanulmányok kezdő és várható befejezésének időpontját. Árvaellátás állapítható meg megváltozott munkaképesség jogcímén is. Ebben az esetben az eljáró nyugdíjbiztosítási szervnek azt kell vizsgálnia, hogy a szülő elhalálozása a gyermek 16. (oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25.) életévének betöltése előtt következett-e be, és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű személy volt-e, illetve az árva az egyéb jogcímen megállapított árvaellátás folyósításának megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé vált-e. Ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben az árvaellátás a 25. életév […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.