Rokkantsági ellátásban részesülő tag
Kérdés
Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. június 25-én (360. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6123
[…] egészségbiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 150 százaléka után meg kell fizetnie. Egyben ez jelenti a maximális összeget, amelyet minden hónapban elérhet anélkül, hogy elveszítené a rokkantsági ellátásra való jogosultságát. A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis keresőtevékenység esetén megszűnik a rokkantsági ellátásban részesülő ellátásra való jogosultsága, ha az érintett [egészségbiztosítási járulékalapot képező) jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát, azzal, hogy egyéni vagy társas vállalkozó esetében – ugyanezen szakasz (2a) bekezdése értelmében – minimálbéren a garantált bérminimumot kell érteni, ha a tevékenysége alapján ezt kell alapul vennie a minimumjárulékok megállapítása során].Az említett tag után a Szocho-tv. 13. szakasza alapján valóban szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény vehető igénybe, ami azt jelenti, hogy havonta akár a minimálbér kétszereséig terjedő jövedelemig mentesül a kifizető a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. (A minimálbér kétszeresét vagy az ezt meghaladó jövedelmet kereseti korlát nem zárja ki, hiszen csak arra kell "ügyelni", hogy minden 3. hónapban ne haladja meg a jövedelem a garantált bérminimum 150 százalékát.) Ugyanakkor […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. június 25-én (360. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6123
[…] egészségbiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 150 százaléka után meg kell fizetnie. Egyben ez jelenti a maximális összeget, amelyet minden hónapban elérhet anélkül, hogy elveszítené a rokkantsági ellátásra való jogosultságát. A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis keresőtevékenység esetén megszűnik a rokkantsági ellátásban részesülő ellátásra való jogosultsága, ha az érintett [egészségbiztosítási járulékalapot képező) jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát, azzal, hogy egyéni vagy társas vállalkozó esetében – ugyanezen szakasz (2a) bekezdése értelmében – minimálbéren a garantált bérminimumot kell érteni, ha a tevékenysége alapján ezt kell alapul vennie a minimumjárulékok megállapítása során].Az említett tag után a Szocho-tv. 13. szakasza alapján valóban szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény vehető igénybe, ami azt jelenti, hogy havonta akár a minimálbér kétszereséig terjedő jövedelemig mentesül a kifizető a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. (A minimálbér kétszeresét vagy az ezt meghaladó jövedelmet kereseti korlát nem zárja ki, hiszen csak arra kell "ügyelni", hogy minden 3. hónapban ne haladja meg a jövedelem a garantált bérminimum 150 százalékát.) Ugyanakkor […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
