Tagi kölcsön kamatának közterhei
Kérdés
Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagjai tagi kölcsönt nyújtanak a vállalkozásnak 5 éves futamidőre, amely után negyedéves rendszerességgel történik meg a kamatok fizetése?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. november 27-én (349. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5930
[…] pénztárbizonylatnak mindenképpen igazolnia kell a kölcsön megfizetését. Egyéb esetekben viszont elengedhetetlen a tagikölcsön-szerződés írásba foglalása. Ebben rögzíteni kell a kölcsönnyújtás időpontját, a kölcsön összegét, a kölcsönnyújtás feltételeit (például mire fordítható a kölcsön), ideértve azt is, hogy a társaságnak a kapott kölcsön után kell-e, illetve milyen mértékű kamatot kell és mikor fizetnie, a kamatszámítás módszerét, a kölcsön visszafizetésének, illetve törlesztésének időpontját, időpontjait, késedelem esetén a késedelmi kamat mértékét, illetve minden egyéb információt a kölcsönre vonatkozóan, amit a szerződő felek lényegesnek tartanak.A feleknek a kölcsönszerződésben tehát a kamat mértékéről is rendelkezniük kell, amely akár nulla százalék is lehet. A tagi kölcsön tehát kamatmentesen is nyújtható, azonban ebben az esetben a társaságnak a meg nem fizetett kamat tulajdonképpen többletjövedelmet jelent, amelynek összegével meg kell növelni a vállalkozás társaságiadó-alapját, illetve utána adót kell fizetni.Amennyiben a felek úgy állapodnak meg, hogy a tag az általa nyújtott kölcsön után kamatot számít fel, akkor minimum a kölcsönadás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni, maximumként pedig a hasonló összegű és feltételű hitelt nyújtó kereskedelmi bank piaci kamatának megfelelő mértékű kamat felszámítása indokolható. A tagi kölcsön visszafizetésének időbeli korlátja nincs, a visszafizetés, illetve a törlesztés időpontját a kölcsönszerződésben kell rögzíteni.Tekintettel arra, hogy a tag által a vállalkozásnak nyújtott kölcsön kamatát az Szja-tv. 65. §-a kifejezetten nem minősíti kamatjövedelemnek, így a jövedelem minősítése a felek között fennálló jogviszonytól függ. Ez azt jelenti, hogy ha a tag nem minősül vezető tisztségviselőnek vagy személyesen közreműködő tagnak, akkor a jövedelem tulajdonosi minőségben illeti meg a magánszemélyt, így az egyéb jövedelemnek […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. november 27-én (349. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5930
[…] pénztárbizonylatnak mindenképpen igazolnia kell a kölcsön megfizetését. Egyéb esetekben viszont elengedhetetlen a tagikölcsön-szerződés írásba foglalása. Ebben rögzíteni kell a kölcsönnyújtás időpontját, a kölcsön összegét, a kölcsönnyújtás feltételeit (például mire fordítható a kölcsön), ideértve azt is, hogy a társaságnak a kapott kölcsön után kell-e, illetve milyen mértékű kamatot kell és mikor fizetnie, a kamatszámítás módszerét, a kölcsön visszafizetésének, illetve törlesztésének időpontját, időpontjait, késedelem esetén a késedelmi kamat mértékét, illetve minden egyéb információt a kölcsönre vonatkozóan, amit a szerződő felek lényegesnek tartanak.A feleknek a kölcsönszerződésben tehát a kamat mértékéről is rendelkezniük kell, amely akár nulla százalék is lehet. A tagi kölcsön tehát kamatmentesen is nyújtható, azonban ebben az esetben a társaságnak a meg nem fizetett kamat tulajdonképpen többletjövedelmet jelent, amelynek összegével meg kell növelni a vállalkozás társaságiadó-alapját, illetve utána adót kell fizetni.Amennyiben a felek úgy állapodnak meg, hogy a tag az általa nyújtott kölcsön után kamatot számít fel, akkor minimum a kölcsönadás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni, maximumként pedig a hasonló összegű és feltételű hitelt nyújtó kereskedelmi bank piaci kamatának megfelelő mértékű kamat felszámítása indokolható. A tagi kölcsön visszafizetésének időbeli korlátja nincs, a visszafizetés, illetve a törlesztés időpontját a kölcsönszerződésben kell rögzíteni.Tekintettel arra, hogy a tag által a vállalkozásnak nyújtott kölcsön kamatát az Szja-tv. 65. §-a kifejezetten nem minősíti kamatjövedelemnek, így a jövedelem minősítése a felek között fennálló jogviszonytól függ. Ez azt jelenti, hogy ha a tag nem minősül vezető tisztségviselőnek vagy személyesen közreműködő tagnak, akkor a jövedelem tulajdonosi minőségben illeti meg a magánszemélyt, így az egyéb jövedelemnek […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
