Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. május 29-én (338. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5751

[…] definíciót tartalmaz a keresőtevékenység fogalmára nézve: e szerint annak minősül minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, a szociális szövetkezet tagja, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel. Emellett a törvény 33. §-ának (1a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az aktív korúak jövedelempótló támogatása tekintetében nem minősül keresőtevékenységnek, ha a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt, vagy háztartási munkát végez. Mindezen szabályok egybevetéséből az a következtetés vonható le, hogy a tag a családtagját az egyszemélyes társaságban díjazás nélküli megbízási jogviszony, illetőleg egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony keretében foglalkoztathatja. Fel kell hívnunk olvasóink figyelmét, hogy bár a szerződési szabadság alapján szabadon választhatnak az egyes foglalkoztatási formák között, azonban a választás során tekintettel kell lenniük az egyes jogviszonyok alapvető ismérveire. Ez azt jelenti, hogy nem vonhatják ki magukat az Mt. hatálya alól, amennyiben a foglalkoztatásra a munkaviszony ismérvei érvényesülnek. Ugyanez vonatkozik a megbízási jogviszonyra is, amely a Ptk. hatálya alá tartozik, így az abban rögzített sajátosságokat hordozza. A munkaviszony, illetve a megbízási jogviszony között tehát alapvető különbségek vannak, így pl. az Mt. munkavállalókat védő rendelkezései (minimálbér, napi munkaidő, rendkívüli munkavégzés, felmondási tilalom, végkielégítés, szabadság stb.) kizárólag munkaviszonyban érvényesülnek. A megbízási jogviszony pedig ügy ellátására irányuló, nem eredményköteles szerződéstípus, amelyben a felek lényegében valamennyi fontos kérdésben szabadon állapodhatnak meg, továbbá a Ptk. elismeri a megbízás ingyenességének esetét is. Ebből következően […]