Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. december 12-én (330. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5608

[…] Illetménynövekedés A közalkalmazott illetménynövekedésre jogosult, ha a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésben feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik. Ilyenkor a garantált illetmény egy további szakképesítés esetén legalább 5 százalékkal, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8 százalékkal növekszik. Ennek feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10 százalékában hasznosítja. "H", "I" vagy "J" fizetési osztályban az illetménynövekedés mértéke egy további szakképesítés esetén legalább 7 százalék, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10 százalék. További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni. Az illetménynövekedés a törvény alapján kötelező, tehát ha a jogszabályi feltételek fennállnak, arra a közalkalmazott jogosult, az összege azonban lehet mérlegelés tárgya, mivel a Kjt. csak az illetménynövekedés minimumát határozza meg [Kjt. 66. § (2)-(5) bekezdés].[Meg kell jegyezni, hogy a Kjt. 66. §-ának (7) bekezdése a Kjt. 66. §-ának (1)-(5) bekezdései szerint megállapított illetményt, tehát a fenti kettőt együttesen nevezi garantált illetménynek.] Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész A munkáltató a fentiek szerint megállapított (garantált) illetményénél magasabb összegű illetményt állapíthat meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott. Kivételesen a kinevezéskor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény is megállapítható, ebben az esetben viszont egy év múlva a közalkalmazottat minősíteni kell, és ha alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét a garantált mértékre kell csökkenteni. Ez tulajdonképpen nem külön jogcímen adott illetményrész, hanem a garantált illetmény munkáltatói döntésen alapuló megemelése. Illetménykiegészítés A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet. Kollektív szerződés, ennek rendelkezése hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre. Abban az esetben, ha a munkáltató az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja a jogszabályban, vagy ennek hiányában kollektív szerződésben foglaltak szerint. Ebben az esetben a közalkalmazottal különmegállapodásban kell meghatározni a részére járó illetménykiegészítés feltételeit és mértékét [Kjt. 67. § (1)-(3) bekezdései].Ez egyfajta premizálást jelent, melynek célja, hogy a gazdálkodás eredményéhez, többletbevétel megteremtéséhez többletmunkával hozzájáruló közalkalmazottakat honorálja. Keresetkiegészítés A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg [Kjt. 77. § (1)-(2) bekezdései]. Jutalom A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének […]