Járuléktartozás öröklése


Van valamilyen teendője, illetve kötelezettsége egy váratlanul elhunyt egyéni vállalkozó két gyermekének abban az esetben, ha tudomásuk van arról, hogy édesapjuknak nagy összegű járuléktartozása volt, amelyet havi részletekben fizetett? Mi fog történni most ezzel a tartozással?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. november 28-án (329. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5585

[…] adótartozás növekedhet a halál évének – tárgyév – adójával, melyet az adóhatóság maga állapít meg. Az örökös(ök) az Art. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében az adó megfizetésére kötelezett személynek minősül(nek), és erre tekintettel köteles(ek) a fizetési kötelezettséget teljesíteni. Az Art. 132. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az adóhatóság az adózóval annak halálakor együtt élt házastársa vagy örököse kérelmére az adót év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja. Az Art. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható. Önkéntes teljesítés esetén természetesen saját vagyonból is fizethető az adótartozás. Lényeges azonban, hogy az örökös egyéb vagyontárgyakból történő teljesítésre is csak az örökölt vagyon mértékéig kötelezhető. Ez azt jelenti, hogy ha például az örökség értéke egymillió forint, az örökhagyó ötmillió forintot kitevő adótartozásából az adóhatóság csak egymillió forint erejéig kötelezheti az örököst az adótartozás megfizetésére. Több örökös esetén az örökösöket örökrészük arányában kell a tartozás megfizetésére kötelezni. Csupán a teljesség kedvéért említjük meg, hogy amennyiben az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság külön határozat meghozatala nélkül, hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést. Az Art. 164. §-ának (12) bekezdése szerint amennyiben hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, akkor az adó megállapításához, az adótartozás végrehajtásához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés jogerőre emelkedésének időpontjáig nyugszik. Az Art. 47. §-ának (6) bekezdése szerint a magánszemély az iratait maga köteles megőrizni. Ha az adókötelezettség a magánszemély halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.