Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése hallgatói jogviszony megszűnése után
Kérdés
Mikortól köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a volt hallgató a hallgatói jogviszony megszűnése után abban az esetben, ha az egyetemi tanulmányai alatt nem érvényesíttette a diákigazolványát? Van valamilyen eltérés azokra a hallgatókra vonatkozóan, akik érvényes diákigazolvánnyal rendelkeztek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. november 7-én (328. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5570
[…] félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő március 31-ig, ha pedig hallgatói jogviszonya a II. félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő október 31-ig jogosult diákigazolványra. Ezen előírások következtében tehát a kérdésbeli egyetemi hallgató a hallgatói jogviszonyának I. félévben történt megszűnése esetén az azt követő március 31-ig, a II. félévben történt megszűnése esetén az azt követő október 31-ig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, melyen nem változtat az a körülmény, hogy a hallgató diákigazolványt nem igényelt. A központi költségvetés ugyanis a hallgató után a hallgatói jogviszonyának időtartamára havonta 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot (volt) köteles fizetni [Tbj-tv. 26. § (5) bekezdése]. Ez azt jelenti, hogy a volt hallgató az előbbiekben leírtak szerint, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága megszűnését követő naptól – tehát vagy április 1-jétől, vagy november 1-jétől – köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni (jelenleg havi 7110 forint, napi 237 forint). Mivel a kérdésben az szerepel, hogy a volt hallgató diákigazolványt nem igényelt, ezért úgy véljük, hogy érdemes néhány mondatban felvázolni a diákigazolvány lényegét, szerepét. A 326/2011. Korm. rendelet tartalmazza az oktatási igazolványokra vonatkozó jogi előírásokat, melynek 1. és 4. §-ai szerint az oktatási igazolványok egyik típusa a diákigazolvány. A diákigazolvány lehet nappali, esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány. A?diákigazolványok típusait az igazolványon feltüntetett felirat különbözteti meg: a nappali oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt nappali, az esti oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt esti, a levelező oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt levelező, a köznevelésben a más sajátos munkarend, valamint a felsőoktatásban a távoktatási munkarend szerinti diákigazolványt távoktatás felirat jelöli. A jogosult részére az oktatás és képzés munkarendjének megfelelő diákigazolványt kell kiállítani. A rendelet 15. §-a (1) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy a diákigazolvány igazolja a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogszabály szerint járó térítésekre és juttatásokra való jogosultságot. […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. november 7-én (328. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5570
[…] félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő március 31-ig, ha pedig hallgatói jogviszonya a II. félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő október 31-ig jogosult diákigazolványra. Ezen előírások következtében tehát a kérdésbeli egyetemi hallgató a hallgatói jogviszonyának I. félévben történt megszűnése esetén az azt követő március 31-ig, a II. félévben történt megszűnése esetén az azt követő október 31-ig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, melyen nem változtat az a körülmény, hogy a hallgató diákigazolványt nem igényelt. A központi költségvetés ugyanis a hallgató után a hallgatói jogviszonyának időtartamára havonta 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot (volt) köteles fizetni [Tbj-tv. 26. § (5) bekezdése]. Ez azt jelenti, hogy a volt hallgató az előbbiekben leírtak szerint, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága megszűnését követő naptól – tehát vagy április 1-jétől, vagy november 1-jétől – köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni (jelenleg havi 7110 forint, napi 237 forint). Mivel a kérdésben az szerepel, hogy a volt hallgató diákigazolványt nem igényelt, ezért úgy véljük, hogy érdemes néhány mondatban felvázolni a diákigazolvány lényegét, szerepét. A 326/2011. Korm. rendelet tartalmazza az oktatási igazolványokra vonatkozó jogi előírásokat, melynek 1. és 4. §-ai szerint az oktatási igazolványok egyik típusa a diákigazolvány. A diákigazolvány lehet nappali, esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány. A?diákigazolványok típusait az igazolványon feltüntetett felirat különbözteti meg: a nappali oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt nappali, az esti oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt esti, a levelező oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt levelező, a köznevelésben a más sajátos munkarend, valamint a felsőoktatásban a távoktatási munkarend szerinti diákigazolványt távoktatás felirat jelöli. A jogosult részére az oktatás és képzés munkarendjének megfelelő diákigazolványt kell kiállítani. A rendelet 15. §-a (1) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy a diákigazolvány igazolja a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogszabály szerint járó térítésekre és juttatásokra való jogosultságot. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
