Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása


Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. október 10-én (326. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5533

[…] ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét), ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, illetve ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg, azt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket az Szja-tv. nem ismer el a magánszemélynél költségnek. Ezt a rendelkezést erősítik meg ugyanezen bekezdés q) pontjában foglaltak is, miszerint a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is.A magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni továbbá a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve hogy a térített összeg nem haladja meg a 60/1992. Korm. rendeletben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés r) pont]. A hivatali, üzleti utazás tényének írásba foglalására ugyanis elsősorban a kiküldetési rendelvény szolgál, amely az Szja-tv. 3. §-ának 83. pontja értelmében a kifizető által két példányban kiállított olyan bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.).Felhívjuk a figyelmet, hogy a hivatali, üzleti utazás alkalmával a saját gépjármű használata esetén a kiküldetési rendelvény kiállítása nem mentesít az útnyilvántartás, illetve a menetlevél vezetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése alól, továbbá a kiküldetési rendelvény kötelező adattartalma eltér a munkába járás dokumentálására szolgáló elszámolás tartalmától.Amennyiben tehát az előzőekben részletezett hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó kiadásokat az előírt feltételeknek megfelelő módon térítik meg a magánszemély részére, az ebből származó bevételt a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni, mivel ezek adóalapba nem tartozó tételeknek minősülnek, amelyek után szabályos esetben sem a kifizetőnek, sem a juttatásban részesülő magánszemélynek nem keletkezik közteherfizetési kötelezettsége.A kiküldetést teljesítő munkavállaló többletköltségeire a 437/2015. Korm. rendelet szerint legalább napi 500 forint költségtérítés jár, vagy a számlával igazolt költségeket kell megtéríteni. A kapott napidíj nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, munkaviszonyból származó jövedelemként kell az adókötelezettséget teljesíteni az Szja-tv. 3. §-ának 22. pontja alapján. A költségtérítéssel szemben költség elszámolására nincs lehetőség, azaz az ilyen jogcímen kifizetett jövedelemből – függetlenül attól, hogy számla alapján térítik meg, vagy átalányként fizetik ki – személyi jövedelemadót és járulékokat is kell vonni, valamint a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie.Az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem egyes meghatározott juttatásnak minősül.Amennyiben tehát a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés és más igénybe vett szolgáltatások költségét a kifizető állja, abban az esetben az utazáson részt vevő magánszemélynek emiatt nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, mivel ezek a külön adózó jövedelmek közé tartozó egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, ezért a 15 százalékos személyi jövedelemadót, valamint a 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek kell megfizetnie a számla szerint juttatott vagyoni érték 1,18-szorosának adóalapként történő figyelembevételével.A kifizető nevére szóló számla alapján a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezésre […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.