Járulékfizetési kötelezettség utólag kifizetett jövedelem esetén


Hogyan kell értelmezni, illetve mikor kell használni a Tbj-tv. R. 4/A. §-át?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. augusztus 15-én (323. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5473

[…] Magyarországon korábban kiküldetés keretében foglalkoztatott úgy, hogy a munkavégzés időtartama a 2 évet nem haladta meg [azaz a biztosítási kötelezettség a Tbj-tv. 11. §-ának (2) bekezdése alapján nem terjedt ki rá], és a magánszemély részére utólag, a jogviszony megszűnését követően jövedelmet fizet ki (pl. jutalmat, bónuszt). Ekkor a későbbi időpontban kifizetett jövedelem ugyanazon elbírálás alá tartozik, mint a jogviszony fennállása alatt szerzett jövedelem, ezért nem képezi az egyéni járulékok alapját.Az előzőektől eltérően kell elbírálni a következő esetet. Egy magánszemély 2017-ben az Európai Unió egyik tagállamában dolgozik, és ott biztosított, melyről rendelkezik A1 jelű igazolással is. A magánszemély 2016-ban Magyarországon állt munkaviszonyban (biztosítási jogviszonyban) egy magyar illetőségű munkáltatónál. Részére a volt munkáltató – a közöttük korábban fennállt biztosítási jogviszonyra tekintettel – 2017-ben (az A1 jelű igazolás érvényességi ideje alatt) elmaradt munkabért fizet ki. Tekintettel arra, hogy a magánszemély 2016-ban egy magyar illetőségű munkáltatóval állt munkaviszonyban, és a biztosítási kötelezettség a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kiterjedt rá, ezért a Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (7) bekezdésében előírtak nem vonatkoznak rá. Ebben az esetben a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.