Külföldi napidíj összege


Mennyi a kötelezően adandó, legkisebb külföldi napidíj azoknak a mérnököknek az esetében, akik időszakonként külföldre utaznak a munkáltatójuk által értékesített berendezések telepítése érdekében? Milyen összegtől adóköteles a napidíj, illetve van felső korlátja a kifizetésnek?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. május 23-án (319. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5406

[…] megtéríti; az egyes meghatározott juttatásnak minősülő olyan összeget, amelynek elszámolása hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás címén a kiküldő nevére szóló számla alapján történik; a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. A kapott napidíjból jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül levonható költség elszámolására is lehetőség van.A külföldi kiküldetés esetén a 285/2011. Korm. rendelet szerint igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a külföldi kiküldetési napidíjból 30 százalék, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg (Szja-tv. 3. számú mellékletének II./7. pontja). Tehát a külföldi kiküldetésre tekintettel kapott bevételből (napidíjból) levonható annak 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. Ez azt jelenti, hogy adómentes a külföldi kiküldetés esetén naponta a napidíj 30 százalékának, legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg, a napidíj ezt meghaladó része a magánszemély adott tevékenységből származó adóköteles jövedelme lesz. Az igazolás nélkül elszámolható költség összegének kiszámításához meg kell határozni a külföldi kiküldetés (külszolgálat) naptári napjainak számát. A kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. Az időtartam megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést egy órával követően kell alapul venni azzal, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a törtnapokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat úgy, hogy a fennmaradó törtrész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít. Az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések esetén az időtartam meghatározására választható az időtartamok egybeszámítása azzal, hogya) légi és vízi út esetén az együttesen számított utak között az érkezés utáni és az újabb indulás előtti egy-egy óra csak akkor vehető figyelembe, ha az érkezés szerinti időpont és az újabb indulás szerinti időpont között legalább két óra eltelik;b) ha az együttesen számított utak között az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem több, mint két óra, akkor ez az időtartam is kiküldetésnek minősül.Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént. Végezetül, de nem utolsósorban felhívjuk olvasónk figyelmét arra a fontos körülményre, hogy az európai uniós országokat érintő kiküldetésekre vonatkoznak a kiküldetésről szóló 96/71/EK irányelv (Irányelv), valamint az annak végrehajtásáról szóló 2014/67/EU irányelv előírásai. Az Irányelv szabályai olyan vállalkozásokra érvényesek, amelyek transznacionális szolgáltatásnyújtás keretében, valamely uniós ország területére küldenek ki olyan munkavállalókat, akik a kiküldetést végző vállalkozással a kiküldetés időtartama alatt munkaviszonyban állnak. Az Irányelv értelmében kiküldetésről három esetben:1. a szolgáltatás teljesítése érdekében kiküldött munkavállaló,2. a vállalatcsoporton belül kiküldött munkavállaló, illetve3. a munkaerő-kölcsönzés keretében kiküldött munkavállalóesetében beszélhetünk. A kiküldetéssel kapcsolatban az egyes országok előzetes bejelentési kötelezettséget is előírhatnak, erre nézve a nemzeti információs pontnál lehet tájékozódni.A kiküldött munkavállaló olyan munkavállaló, aki meghatározott időtartam alatt a munkáját valamely szokásos munkavégzése […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.