Végelszámoló jogállása


Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. május 9-én (318. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5394

[…] ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.Jelen esetben a munkaviszony kizárt, hiszen a végelszámoló ingyenesen látja el a feladatait, ami ellentétes az Mt.-vel, és ellentmond a munkaviszony egyik leglényegesebb jellemzőjének. A munkaviszonyban ugyanis a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni, a munkavállaló pedig semmilyen körülmények között nem mondhat le a munkabérére vonatkozó igényéről.A betéti társaság végelszámolói feladatokat ellátó beltagja tehát jelen esetben megbízási jogviszonyban látja el a teendőit. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja szerint pedig 2012. január 1-jétől a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, társas vállalkozónak minősül, kivéve azt az esetet, ha a társaságban tagként személyesen közreműködik, és ez alapján már egyébként is társas vállalkozóvá vált. A végelszámolás befejezéséig a beltag még mindig tagja a társaságnak, egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, tehát – pusztán a vezető tisztségviselői tevékenysége miatt – főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, biztosítottá válik, és ez alapján kell megfizetni utána a közterheket is.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (járulékfizetési alsó határ). A 2011. évi CLVI. tv. 47. §-a alapján a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján kell megfizetni.A közterhek számításának […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.