Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. július 12-én (301. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5115

[…] betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá.A felajánlott munkakör elfogadását a kinevezés módosításához vagy az áthelyezéshez történő közalkalmazotti hozzájárulásnak kell tekinteni, a nyilatkozat elmaradását a felajánlott munkakör elutasításának kell tekinteni.A végkielégítésre vonatkozó előírásokat a Kjt. 37. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat többek között akkor, ha közalkalmazotti jogviszonya felmentés címén szűnik meg, nem jogosult végkielégítésre, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor.A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatával összefüggő alapvető előírásokat a 33/1998. NM rendelet tartalmazza.E rendelet rendelkezései értelmében munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni.Munkaköri alkalmasság esetén az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre terjed ki.A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli.A munkaköri alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e, nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül, továbbá milyen munkakörben, milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott a munkaképessége, foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében stb.Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni többek között, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően.Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet többek között a foglalkozás-egészségügyi orvos, a munkáltató, illetve a munkavállaló.A munkaköri alkalmassági véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy nem alkalmas.A munkáltató köteles – többek között – a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot megalapozó esetekben az érintett munkavállalót soron kívüli vizsgálatra küldeni az előírt nyomtatvány alapján.Az a munkavállaló, aki többek között a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható.Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat értelmében a munkaköri feladatokra való alkalmatlanság a közalkalmazott képességeivel összefüggő felmentési ok, amely megjelenési formáját tekintve lehet egészségügyi alkalmatlanság, szakmai alkalmatlanság vagy magatartásbeli összeférhetetlenség.A közalkalmazott egészségügyi alkalmassága a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt folyamatosan fennálló követelmény. Ha a közalkalmazott egészségügyi alkalmatlansága bármely okból bekövetkezik, megnyílhat a munkáltató felmentési joga.Az egészségügyi alkalmasság, alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés.A munkáltatói jogkör gyakorlója akkor jár el szabályosan, ha a felmentési jog gyakorlását megelőzően megkeresi a foglalkozás-egészségügyi tevékenységet ellátó orvost (kezdeményezi az érintett közalkalmazott soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatát), annak közlése végett, hogy a közalkalmazott a kinevezése szerinti munkakör betöltésére egészségügyi szempontból alkalmas-e.Ha a foglalkozás-egészségügyi szolgálat […]