Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. május 10-én (298. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5061

[…] viszont a készenlét ideje alatti munkavégzést rendkívüli munkavégzésnek kell tekinteni. Az ügyelet tartamának munkaidőként történő figyelembevétele az uniós jognak való megfelelést szolgálja. A régi Mt. ezt még úgy oldotta meg, hogy az ügyelet tartamát a heti munkaidő legmagasabb mértékére megállapított felső határ alkalmazásakor rendelte munkaidőnek tekinteni. Az ügyelet és készenlét közötti különbségtételt a munkaidő szempontjából az indokolja, hogy a készenlét esetén a munkavállaló szabadsága nagyobb a szabadideje felhasználása tekintetében, mert – az ügyelettel ellentétben – a tartózkodási helyét ő maga választja meg, és nem a munkáltató által meghatározott helyen kell rendelkezésre állnia.Az ügyelet tartamát mint rendkívüli munkaidőt a rendkívüli munkavégzés éves korlátja számításánál figyelembe kell venni, ugyanakkor a díjazása eltér a rendkívüli munkavégzés egyéb eseteinek díjazásától. Az ügyelet időtartamára a munkavállalót bérpótlékként alapbére negyven százaléka illeti meg. Abban az esetben, ha a munkavállaló az ügyelet ideje alatt munkát végez, a díjazás kétféleképpen alakul attól függően, hogy az ügyelet alatti munkavégzés tartama mérhető-e. Amennyiben az ügyelet alatti munkavégzés tartama nem mérhető, a munkavállalónak összesen ötven százalék bérpótlék jár a teljes ügyeleti időre, függetlenül a tényleges munkavégzés idejétől.Ettől eltérően, ha az ügyelet alatti munkavégzés ideje mérhető, a munkavállalót az ügyelet alatti munkavégzés idejére esően rendkívüli munkavégzés után járó díjazás és az egyéb jogcímeken járó pótlékok – köztük a munkaszüneti napi pótlék – illetik meg, ugyanakkor az […]