Kiskereskedelmi boltban dolgozó családtag vasárnapi pótléka


Kell vasárnapi pótlékot fizetni annak a családtagnak, aki munkaviszonyban áll azzal a társas vállalkozással, amely a Kszvmtv. alapján egy vasárnap is nyitva tartó, illatszereket árusító kiskereskedelmi boltot üzemeltet?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. április 12-én (296. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5023

[…] tevékenységre;11. a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre;12. a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre;13. a vendéglátásra;14. a világörökségi területen található üzletekre, valamint15. a kulturális tevékenységet és a fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre.Főszabály szerint a Kszvmtv. hatálya alá tartozó kiskereskedelmi üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tartanak, kiskereskedelmi napokon pedig 6.00 óra és 22.00 óra között tarthatnak nyitva. Ettől eltérően– adventi vasárnapokon 6.00 óra és 22.00 óra,– december 24-én és december 31-én 6.00 óra és 12.00 óra, továbbá– minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6.00 óra és 22.00 óraközött nyitva tarthatnak.A Kszvmtv. az üzletek egyes csoportjaira nézve a főszabálytól eltérő különös rendelkezéseket tartalmaz. Ennek megfelelően– a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzleteka) kiskereskedelmi napokon 5.00 óra és 22.00 óra,b) vasárnap és munkaszüneti napokon 5.00 óra és 12.00 óra között,– az újságot árusító üzletek, valamint a virágot árusító üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 6.00 óra és 12.00 óra között,– a sportlétesítményekben üzemelő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.A különös rendelkezések körébe tartozik a kérdésben hivatkozott szabály is, miszerint az az üzlet, amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárvatartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárvatartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább egyötöd tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet. A Kszvmtv. a segítő családtag fogalmát is definiálja. E szerint segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság legalább egyötöd tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjának a Ptk. 8:1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, aki a kereskedelmi tevékenység folytatásában személyesen vesz részt. A Ptk. hivatkozott értelmező szabálya szerint közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. A Kszvmtv. szerinti segítő családtag fogalma nem külön foglalkoztatási formaként került definiálásra. Ennek hiányában a segítő családtag és az őt foglalkoztató természetes személy közötti jogviszony tartalmi jegyei határozzák meg, hogy milyen típusú jogviszonynak felel meg a foglalkoztatás. Amennyiben az adott foglalkoztatásra irányuló jogviszony tartalmi je­gyei alapján munkajogviszonynak felel meg, úgy a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatott a foglalkoztató közeli hozzátartozója. Az Mt. rendelkezései alapján a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés után 50 százalék bérpótlék illeti meg a munkavállalót, ha a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben munkavégzésre kizárólag azért osztható be, mert a foglalkoztatására több műszakos tevékenység keretében kerül sor, készenléti jellegű munkakörben dolgozik, vagy a Ker-tv. hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.