Külföldi állampolgár magyarországi jogállása


Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. január 12-én (291. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4942

[…] adókötelezettsége teljes körű, és az összes bevételére kiterjed [Szja-tv. 2. § (4) bekezdés]. Mindez azt jelenti, hogy a kolumbiai állampolgár magyar adóügyi illetősége következtében a teljes, ún. "világjövedelme" után Magyarországon köteles adót fizetni. Ebből következően a kanadai cégtől származó jövedelme (jutalék) után Magyarországon köteles személyi jövedelemadó-előleget, illetőleg személyi jövedelemadót fizetni. A kérdésben leírtak alapján a kanadai cég vélelmezetten külföldi illetőségűnek tekintendő, és ezáltal nem minősül kifizetőnek. Az Szja-tv. 46. §-ának (9)-(10) bekezdései úgy rendelkeznek, hogy ha a bevétel nem kifizetőtől származik, az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély saját maga köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 000 forintot. A kolumbiai magánszemélynek az 53-as jelű személyijövedelemadó-bevallásában negyed­éves bontásban – a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – kell bevallania azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére az előbbiek szerint a negyed­évben maga köteles. A kérdésben szereplő személy társadalombiztosítási kötelezettségének elbírálásához szükséges releváns adatokat – pl. a jogviszonyt, amelynek keretében a munkát végzi, illetőleg a jövedelmének összegét – nem ismerjük, azonban a feltételezésünk szerint a kanadai céggel biztosítással járó jog­viszonyban áll. Ugyanis a szóba jöhető munkavégzésre irányuló jogviszonyok bármelyike esetén létrejön a magyarországi biztosítás, munkaviszony esetén a jövedelem összegére tekintet nélkül, míg más jog­viszony – pl. megbízás – esetén pedig a törvényben meghatározott minimális összeget – a minimálbér 30 százalékát – elérő jövedelem esetén ugyancsak biztosítási jogviszony keletkezik [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) és g) pontjai]. Tehát úgy véljük, hogy mivel a kolumbiai állampolgárságú magánszemélynek a magyarországi munkavégzésére tekintettel a kanadai cég által kifizetett jutaléka valószínűleg eléri a biztosításra előírt összeghatárt, ezért a biztosítási kötelezettsége, ha nem munkaviszonyban állóként, akkor megbízási jogviszony keretében munkát végző személyként minden bizonnyal megállapítható. A kanadai cég a kérdésben szereplő adatok alapján magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztatónak tekinthető, s mint ilyen, a javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot köteles megállapítani és levonni. A kanadai vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget alapesetben az Art. 9. §-ában meghatározott pénzügyi képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga köteles teljesíteni. Ha a kanadai cég a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál ('T201INT Bejelentő és változásbejelentő lapon), és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik az Art. szerinti pénzügyi képviselővel, és az előbb említett bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget közvetlenül a foglalkoztatott köteles teljesíteni, és neki kell viselnie a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot). A járulékkötelezettségek teljesítésére kötelezett a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.