Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága


Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. október 13-án (286. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4864

[…] után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni a tanuló részére. A tanulói pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a Munka Törvénykönyvéről szóló törvénynek a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Jogalap nélküli kifizetés esetén a tanulói pénzbeli juttatást a tanulótól az Mt.-ben szabályozott módon lehet visszakövetelni. A tanulót az őt megillető betegszabadság időtartamára tanulói juttatásának hetven százaléka illeti meg. A Tbj-tv. 4. §-ának k) 1. alpontja alapján a Szak-tv. szerinti tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj járulékalapot képező jövedelem, továbbá a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül az 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerint. A tanulószerződésben meghatározott díj mint járulékalapot képező jövedelem után mind a gazdálkodó szervezetet és az egyéni vállalkozót (továbbiakban foglalkoztatót), mind a tanulót járulékfizetési kötelezettség terheli. A foglalkoztatónak 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a tanulónak pedig 4 százalékos természetbeni és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetnie.Nem terheli viszont a tanulót a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék fizetése, továbbá a foglalkoztatót szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség.A Szak-tv. XVI. fejezetének 40. pontja alatt találhatók a tanulókra vonatkozó munkajogi szabályok. E szabályok alapján a tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére az Mt. alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A betegszabadságra egyebekben az Mt. szabályait kell alkalmazni.A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló havi pénzbeli juttatása nem az adott hónapban ténylegesen meghatározott, illetve teljesített gyakorlati képzési napok számától vagy a gyakorlati képzési óraszámtól, hanem a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányától függ. A tanulók betegszabadsága idejére járó díjazás kiszámítására (távollétidíj-számítás) az Mt. szabályait nem lehet alkalmazni.A NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztá­lyának 2014. május 21-én kelt 31 58297045 ügyiratszámú tájékoztató jellegű állásfoglalása szerint:A Szak-tv. 63. §-a rendelkezik arról, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján pénzbeli juttatást köteles fizetni, meghatározva annak mértékét és formáját. A hivatkozott jogszabályhely a tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összegét − annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt a szakképzésben − a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve határozza meg. Tehát a tanuló pénzbeli juttatásának nagysága attól függ, hogy milyen arányban vesz részt a szakképzési évfolyamon az iskolában folyó elméleti és a gazdálkodónál folyó, kizárólag gyakorlati képzésben.A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére megillető betegszabadságot az adott tanévben elő­írt gyakorlati napokra vonatkozóan kell megállapítani. Azaz, ha a tanulónak az adott hét 5 munkanapjából 2 napot kellett volna gyakorlaton töltenie, akkor betegszabadság a 2 gyakorlati nap vonatkozásában illeti meg. A betegszabadság összegének megállapításakor a tanulói pénzbeli juttatás napi összegének megállapításakor osztószámként a fent meghatározott gyakorlati napokat kell figyelembe venni. A tanulói juttatás 70 százalékát a gyakorlati napok arányában kell kiszámítani.A Szak-tv. 64. §-ának (1) bekezdése alapján a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a tanulószerződés hatálybalépésének napjától teljes hónapra illeti meg.Fenti […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.