Ingatlan-bérbeadás


Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. október 13-án (286. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4857

[…] szolgáltatásról a felek külön írásos szerződést rendszerint nem kötnek, a szoba/lakrész foglalásakor (megrendeléskor) történik közöttük megállapodás a szolgáltatás tartalmára nézve. Ingatlan-bérbeadás esetén a magánszemélynek lehetősége van a bérleti díjból származó bevételével szemben a költségeit tételesen vagy 10 százalékos vélelmezett költséghányad alkalmazásával elszámolni. Tételes költségelszámolás esetén az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költségek, valamint az ingatlan értékcsökkenési leírása (a szerzési érték 2 százaléka), felújítási költsége számolható el (Szja-tv. 3. és 11. számú mellékletei). A költségeket szabályos számlákkal, illetve névvel, adóazonosítóval kiállított számviteli bizonylatokkal kell igazolni. A tételes költségelszámolást tehát akkor érdemes választani, ha éves szinten a bérleti díj (szállásdíj) 10 százalékánál (a vélelmezett költséghányadnál) több költséget, értékcsökkenést tud igazoltan elszámolni a magánszemély bérbeadó. A bérleti díjból levont költségek után fennmaradó összeg jelenti a magánszemély jövedelmét, amelyet 16 százalékos mértékben személyi jövedelemadó terhel. Amennyiben az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az év folyamán az 1 millió forintot meghaladja, akkor a teljes összeg – nem csak az 1 millió forinton felüli rész – után a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetni, legfeljebb azonban évi 450 000 forintot. Ebbe a maximumösszegbe beszámít a magánszemély által a tárgy­évben a biztosítási jogviszonyában megfizetett 7,5 százalékos egészségbiztosítási járulék, a havi 6930 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, és az Ekho-tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék együttes összege is.Az egyéb szálláshely-szolgáltatói tevékenység (ide kell sorolni a fizetővendéglátókat, a falusi szálláshely-szolgáltatókat is) olyan adóköteles tevékenység, amely csak adószám birtokában végezhető, azaz egyéni vállalkozóként vagy ún. adószámos magánszemélyként. (Az adószámot az egyéni vállalkozó az okmányirodákban, míg a nem egyéni vállalkozó magánszemély közvetlenül a NAV-tól kérheti.) Az ingatlan-bérbeadásra vonatkozó előbbi – tételes vagy a 10 százalékos mértékben vélelmezett – költségelszámolási módszer az egyéb szálláshely-szolgáltatásnyújtás esetén is alkalmazható. A bevételből a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás alapját ugyanúgy kell megállapítani, mint az ingatlan-bérbeadás esetén, és az szja mértéke ugyancsak 16 százalék, de az egészségügyi hozzájárulás mértéke ebben az esetben 27 százalék, melyet "korlátlanul" meg kell fizetni. (Nem szabad tehát összetéveszteni a szálláshely-szolgáltatást az ingatlan-bérbeadással – például egy szoba vagy lakás albérletbe adásával -, azaz itt nem az 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén felmerülő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásról van szó!) Az előbbi elszámolási módokon túl az egyéb szálláshely-szolgáltatásnyújtás esetén lehetőségként felmerül a tételes átalányadózás választása (Szja-tv. 57/A. §), ez azonban csak a fizetővendéglátó tevékenységet folytató személyekre érvényes, és feltételei vannak. Az első feltétel természetesen az, hogy az érintettnek meg kell felelnie a "fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély" törvénybeli fogalmának. Ennek alapján arról a magánszemélyről van szó, aki – nem egyéni vállalkozóként – a 239/2009. Korm. rendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek, adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére – az Art. szerint – az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve hogy e tevékenységét a tulajdonában vagy haszon­élvezetében lévő egy – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű (azaz az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy üdülő megnevezéssel szereplő) – lakásban vagy üdülőben folytatja. A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. A tételes átalány­adózás választása esetén a tételes átalányadó […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.