Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya
Kérdés
Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. június 2-án (279. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4737
[…] között létezik ilyen egyezmény, amelyet Magyarországon a 2011. évi CXVII. tv.-nyel hirdettek ki, és 2012. október 1. napjától hatályos. Az egyezmény 6. cikkének (3) bekezdése értelmében amennyiben a munkavállaló az egyik szerződő fél területén végez munkát, e tevékenység tekintetében a munkavállaló és a munkáltató csak az adott szerződő fél jogszabályai hatálya alá tartozik.Ez alapján tehát az ausztrál állampolgárok a Magyarországon végzett tevékenységük alapján egyértelműen a magyar jog hatálya alá tartoznak, és az általános szabályok szerint válnak biztosítottá.Ez azt jelenti, hogy ha valamelyikük személyesen közreműködik a társaság jövedelemszerző tevékenységében, akkor – adott esetben – akár biztosítottá válhat, és járulékfizetési kötelezettség is terheli. A jelenlegi jogszabályok alapján a társasági szerződésben nem kötelező meghatározni a személyes közreműködést, ezért erre csak a tagok kifejezett kérésére kerül sor. Amennyiben azonban a személyes közreműködésről rendelkezik a társasági szerződés, és ez társas vállalkozói jogviszonyban történik, az érintett tagot terheli a minimumjárulék-fizetési kötelezettség akkor is, ha a társaságból nem vesz ki jövedelmet. Ebben az esetben főfoglalkozású társas vállalkozóként a 10 százalékos nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetnie. Ráadásul a minimálbér 112,5 százaléka alapján a céget terheli a 27 százalékos szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is. Jellemzőbb azonban, hogy a tagi munkavégzés nincs meghatározva a szerződésben. Amennyiben mégis történik személyes közreműködés, érdemes ezt megbízási szerződéssel vagy vállalkozási jellegű jogviszonyban végezni, hiszen ebben az esetben csak akkor keletkezik biztosítási kötelezettség, ha az e tevékenységből származó jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát.Más a helyzet az ügyvezetést végző beltag esetében. A Ptk. és a Tbj-tv. rendelkezései alapján ugyanis ő mindenképpen bekerül a biztosítottak közé, akár vesz ki jövedelmet, akár nem. A Ptk. értelmében ugyanis az ügyvezetés vagy munkaviszony, vagy megbízási jogviszony keretében történhet. Munkaviszony esetén kötelező elem a bérfizetés, a kifizetett bér pedig járulék- és szociálishozzájárulásiadó-köteles. Megbízási jogviszony esetén a tevékenység természetesen ingyen is végezhető, ebben az esetben azonban […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. június 2-án (279. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4737
[…] között létezik ilyen egyezmény, amelyet Magyarországon a 2011. évi CXVII. tv.-nyel hirdettek ki, és 2012. október 1. napjától hatályos. Az egyezmény 6. cikkének (3) bekezdése értelmében amennyiben a munkavállaló az egyik szerződő fél területén végez munkát, e tevékenység tekintetében a munkavállaló és a munkáltató csak az adott szerződő fél jogszabályai hatálya alá tartozik.Ez alapján tehát az ausztrál állampolgárok a Magyarországon végzett tevékenységük alapján egyértelműen a magyar jog hatálya alá tartoznak, és az általános szabályok szerint válnak biztosítottá.Ez azt jelenti, hogy ha valamelyikük személyesen közreműködik a társaság jövedelemszerző tevékenységében, akkor – adott esetben – akár biztosítottá válhat, és járulékfizetési kötelezettség is terheli. A jelenlegi jogszabályok alapján a társasági szerződésben nem kötelező meghatározni a személyes közreműködést, ezért erre csak a tagok kifejezett kérésére kerül sor. Amennyiben azonban a személyes közreműködésről rendelkezik a társasági szerződés, és ez társas vállalkozói jogviszonyban történik, az érintett tagot terheli a minimumjárulék-fizetési kötelezettség akkor is, ha a társaságból nem vesz ki jövedelmet. Ebben az esetben főfoglalkozású társas vállalkozóként a 10 százalékos nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetnie. Ráadásul a minimálbér 112,5 százaléka alapján a céget terheli a 27 százalékos szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is. Jellemzőbb azonban, hogy a tagi munkavégzés nincs meghatározva a szerződésben. Amennyiben mégis történik személyes közreműködés, érdemes ezt megbízási szerződéssel vagy vállalkozási jellegű jogviszonyban végezni, hiszen ebben az esetben csak akkor keletkezik biztosítási kötelezettség, ha az e tevékenységből származó jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát.Más a helyzet az ügyvezetést végző beltag esetében. A Ptk. és a Tbj-tv. rendelkezései alapján ugyanis ő mindenképpen bekerül a biztosítottak közé, akár vesz ki jövedelmet, akár nem. A Ptk. értelmében ugyanis az ügyvezetés vagy munkaviszony, vagy megbízási jogviszony keretében történhet. Munkaviszony esetén kötelező elem a bérfizetés, a kifizetett bér pedig járulék- és szociálishozzájárulásiadó-köteles. Megbízási jogviszony esetén a tevékenység természetesen ingyen is végezhető, ebben az esetben azonban […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
