Járulékalap ismételt kiküldetés esetén
Kérdés
Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. december 17-én (250. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4265
[…] venni.Mindehhez a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdése annyit fűz (egybevágóan a 2011. évi CLVI. tv. már említett szakaszával), hogy e szabály alkalmazásában alapbéren az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összegét kell érteni. Ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap.A 2013/32. Adózási kérdés e három jogszabályi hely értelmezéséhez nyújt segítséget.Az első felvetett probléma, hogy amennyiben a kiküldetés nem folyamatos – tehát a munkavállaló a kiküldetést megszakítva egy-két hónapot Magyarországon dolgozik -, változik-e a járulék alapjául szolgáló alapbér megállapítási időszaka. Megítélésünk szerint igen, hiszen a kiküldetést közvetlenül megelőző […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. december 17-én (250. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4265
[…] venni.Mindehhez a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdése annyit fűz (egybevágóan a 2011. évi CLVI. tv. már említett szakaszával), hogy e szabály alkalmazásában alapbéren az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összegét kell érteni. Ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap.A 2013/32. Adózási kérdés e három jogszabályi hely értelmezéséhez nyújt segítséget.Az első felvetett probléma, hogy amennyiben a kiküldetés nem folyamatos – tehát a munkavállaló a kiküldetést megszakítva egy-két hónapot Magyarországon dolgozik -, változik-e a járulék alapjául szolgáló alapbér megállapítási időszaka. Megítélésünk szerint igen, hiszen a kiküldetést közvetlenül megelőző […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
