1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása


Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. január 15-én (231. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3969

[…] azonos időre járó baleseti járadékot;– 1997. január 1-jétől az 1998. január 1-je előtti rendelkezések szerinti, illetve 1998. január 1-jétől a Tbj-tv.-ben meghatározott biztosítással járó jog­viszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapot képező – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig összeszámított keresetet, jövedelmet, és 1997. évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot;– amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget;– az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíj-biztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a nyugdíj-biztosítási visszautalás során meghatározott beszámított jövedelmet, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták;– a felszolgálási díj 81 százalékát;– a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81 százalékát;– azon egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől 61 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék;– a Szoc-tv. szerinti munkarehabilitációs díjat;– a Tbj-tv. 30/A. § (2) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági őstermelő esetében az éves bevételének 6 százalékát.Amennyiben a kérdező az öregségi teljes vagy résznyugdíjhoz szükséges húsz, illetőleg tizenöt év szolgálati idővel nem rendelkezik, a hiányzó szolgálati idő megszerzése érdekében – a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíj-biztosítási igazgatóságán – megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével. Így azonban kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idő, legfeljebb azonban öt naptári év vásárolható meg.(A nyugellátásra jogosító szolgálati idő szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett [jogosult] személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.)A megvásárolható szolgálati idő napokban meghatározott számát a nyugdíjigény tárgyában hozott elsőfokú határozat tartalmazza, ettől eltérő szolgálati időre megállapodást kötni nem lehet. A megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető, és a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell megfizetni. […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.