Egyszemélyes kft. tagjának ügyvezetői tevékenysége
Kérdés
Végezheti munkaviszonyban az ügyvezetői tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja, ha ez a társasági szerződésben is rögzítve van? Amennyiben a társasági szerződés nem rendelkezik az ügyvezetésről, akkor csak tagi jogviszonyban végezhető ez a tevékenység? Hogyan alakul a járulékfizetés a fenti esetekben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. szeptember 11-én (224. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3840
[…] munkaviszonyban történő ellátásához feltétlenül szükséges a társasági szerződés erre vonatkozó rendelkezése. Válasz olvasói észrevételre Olvasói észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 224. számában megjelent 3840. számú kérdés kapcsán ismét azt sugallják, hogy az egyszemélyes kft. egyetlen ügyvezetője önmagával munkaviszonyba kerülhet. A kérdésből kimaradt, hogy az ügyvezető és a tag személye azonos-e? Ha igen, akkor fontos lenne figyelembe venni a 3/2003. számú polgári jogegységi határozatot. Az ebben foglalt (jogszabályi erejű) elvi éllel kimondottak szerint a taggyűlés nélküli korlátolt felelősségű társaságnál kizárt, hogy az önmagával egybeeső egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyba kerüljön cégével. Mindez főleg akkor jön kapóra, ha egy munkaügyi ellenőrzés akar a munkaviszony feltételeire és körülményeire megállapítást tenni és bírságot kiszabni. Kérem, hogy a témára akár önálló kérdésként is térjenek ki! Az említett kérdés úgy szólt, hogy „Végezheti munkaviszonyban az ügyvezetői tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja, ha ez a társasági szerződésben is rögzítve van?” A kérdésből tehát nem maradt ki, hogy az ügyvezető és a tag személye azonos-e, tekintve hogy ha az egyszemélyes kft. tagja végzi az ügyvezetői tevékenységet, akkor ott az ügyvezető és az egyetlen tag személye azonos kell, hogy legyen. A kérdésben említett 3/2003. számú polgári jogegységi határozat a 2006. június 30-ig hatályban volt régi Gt. szabályain alapult. A régi Gt. 30. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadók. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatának központi érve az volt, hogy a betéti társaság és az üzletvezetésre jogosult egyedüli természetes személy beltag között azért nem jöhet létre munkaviszony, mert a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavállalónak […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. szeptember 11-én (224. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3840
[…] munkaviszonyban történő ellátásához feltétlenül szükséges a társasági szerződés erre vonatkozó rendelkezése. Válasz olvasói észrevételre Olvasói észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 224. számában megjelent 3840. számú kérdés kapcsán ismét azt sugallják, hogy az egyszemélyes kft. egyetlen ügyvezetője önmagával munkaviszonyba kerülhet. A kérdésből kimaradt, hogy az ügyvezető és a tag személye azonos-e? Ha igen, akkor fontos lenne figyelembe venni a 3/2003. számú polgári jogegységi határozatot. Az ebben foglalt (jogszabályi erejű) elvi éllel kimondottak szerint a taggyűlés nélküli korlátolt felelősségű társaságnál kizárt, hogy az önmagával egybeeső egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyba kerüljön cégével. Mindez főleg akkor jön kapóra, ha egy munkaügyi ellenőrzés akar a munkaviszony feltételeire és körülményeire megállapítást tenni és bírságot kiszabni. Kérem, hogy a témára akár önálló kérdésként is térjenek ki! Az említett kérdés úgy szólt, hogy „Végezheti munkaviszonyban az ügyvezetői tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja, ha ez a társasági szerződésben is rögzítve van?” A kérdésből tehát nem maradt ki, hogy az ügyvezető és a tag személye azonos-e, tekintve hogy ha az egyszemélyes kft. tagja végzi az ügyvezetői tevékenységet, akkor ott az ügyvezető és az egyetlen tag személye azonos kell, hogy legyen. A kérdésben említett 3/2003. számú polgári jogegységi határozat a 2006. június 30-ig hatályban volt régi Gt. szabályain alapult. A régi Gt. 30. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadók. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatának központi érve az volt, hogy a betéti társaság és az üzletvezetésre jogosult egyedüli természetes személy beltag között azért nem jöhet létre munkaviszony, mert a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavállalónak […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
