Angliában dolgozó magánszemély személyi jövedelemadója


Hol kell elszámolni a személyi jövede­lem­adót abban az esetben, ha egy angliai székhelyű cég megbízási szerződést köt egy magyar magánszeméllyel programozási és szoftverfejlesztési tevékenységre, amely bárhol végezhető? A munkavállaló évi 183 napot meghaladóan Angliában kíván tartózkodni, és a munka nagy részét is ott végezné. Hogyan tudja igazolni a külföldi munkavégzést? A magánszemély korábban magyarországi székhelyű cégében végezte ugyanezt a tevékenységet.


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. július 10-én (221. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3794

[…] hogy a jövedelem forrásának állama szintén az Egyesült Királyság. Anglia már azon az alapon is meg akarná adóztatni a programozót, hogy a jövedelem a szigetországban keletkezett. A versengő adóztatási igény így csak az egyezmény alkalmazásával és az adóügyi illetőség meghatározásával oldható fel. Az egyezmény 4. cikkének (3) bekezdése állapítja meg, hogy a kettős illetőségű (két államban is belföldi) magánszemélyt végül hol kell belföldi illetőségűnek tekinteni az egyezmény alkalmazásában (hol rendelkezik majd adóügyi illetőséggel). A programozónak ott lesz az adóügyi illetősége: – ahol az állandó lakóhelye található; – a létérdekeinek központja van (ahová szorosabb személyi és gazdasági kapcsolatai kötik), ha állandó lakóhelye nincs, vagy ha mindkét államban rendelkezik ilyennel; – a szokásos tartózkodási helye van, ha az előbbiekkel nem rendelkezik, végül – amely államnak az állampolgára. Fontos, hogy a szempontokat sorrendben kell vizsgálni. Ha sehogy sem dönthető el az adóügyi illetőség kérdése, akkor a hatóságok államközi egyeztetés útján rendezik azt. Látható, hogy az évi 183 napos tartózkodás önmagában nem határozza meg az adóügyi illetőséget. Ahhoz mérlegelni kell minden, a programozó szempontjából lényeges körülményt. Végső lépésnek marad, hogy a kapott megbízási díjat elhelyezzük az egyezményben. A lehetséges cikkek a munkaviszonyra (nem önálló munkára) vonatkozó 14. cikk (a korábbi egyezményben 15. cikk), illetve az önálló munkára, szabad foglalkozásra is vonatkozó 7. cikk (a régi 14. cikk). Az egyezmények külön nem határozzák meg, hogy mi az önálló és a nem önálló munka, épp ezért a kettő határán elhelyezkedő megbízási jogviszonyok besorolása csak gondos mérlegelés útján tehető meg. Figyelemmel kell lenni például a megbízó közvetlen utasítási jogára, a munkavégzés helyére és a felelősségi viszonyokra is. Ha megállapítható, hogy a programozó az egyezmény szerint nem önálló munkát végez, akkor az új egyezmény 14. cikkét kell alkalmazni. Ebben az esetben az Egyesült Királyságban kellene az adóterheket viselnie, mert a munkát ott végzi. Az új egyezményben változás, hogy az önálló munka (szabad foglalkozás) külön nem szerepel benne, mert az ilyen tevékenységre is a vállalkozásból származó jövedelmekre vonatkozó 7. cikk vonatkozik. A 7. cikk kimondja, hogy a vállalkozás nyeresége ott adózik, ahol a vállalkozás (ideértve a tevékenységet végző programozót is) adóügyi illetőséggel bír. Kivétel ez alól, ha a tevékenység álla­mában a vállalkozásnak van telephelye, ekkor ott köteles az adót megfizetni. Megjegyzendő, hogy a korábbi egyezmény megfelelő cikkeinek alkalmazása is hasonló eredményre vezetne. Valószínű egyébként, hogy a tevékenység ezúttal a 7. cikk alá tartozik. A korábban vállalkozóként végzett programozás lényegi elemei nem változtak meg. Ezek után tételezzük fel, hogy a programozó angol adóügyi illetőségűnek minősül az egyezmény módszere alapján. Felszámolta a magyar állandó lakóhelyét, és az Egyesült Királyságban létesített egyet. Vagy ezt nem tette meg, de a létérdekeinek központja átkerült Angliába: ha van […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.