Korengedményes nyugdíjban részesülő kft.-tag visszafoglalkoztatása
Kérdés
Létesíthet-e a volt munkáltatójával biztosítással járó jogviszonyt 2012-ben az az 1953-ban született férfi, aki 2010-ben csökkentett összegű korengedményes nyugdíjba ment abból a kft.-ből, amelynek ő 34 százalékos, a felesége pedig 15 százalékos tulajdonosa? A cég 51 százalékos tulajdonrésze egy harmadik – nem a családhoz tartozó – tulajdonos kezében van. A törvény szövege, valamint a szakértői jogértelmezések nem egyértelműek ebben a témában.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. június 19-én (220. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3781
[…] nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), vagy 2. a munkavállalónak a jogi személy munkáltatóval való viszonyában többségi befolyás áll fenn, vagy 3. a jogi személy munkáltató a tagjával, vezető tisztségviselőjével kötött korengedményes megállapodást, vagy 4. a jogi személy munkáltató a tagjának, vezető tisztségviselőjének a hozzátartozójával kötött korengedményes megállapodást, akkor a munkáltatónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően - a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít a Tbj-tv. szerinti biztosítással járó jogviszonyt. Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis. Tehát a korengedményes nyugdíjban részesülő személy "visszafoglalkoztatásához" kötődő szankció alkalmazása során elsősorban azt kellett vizsgálni, hogy a munkáltató és a munkavállaló között milyen jogviszony állt fenn. Amennyiben megállapítható volt, hogy a Ptk. 203. §-ának rendelkezése szerint a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell, a munkáltató és a (nyugdíjas, 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátott) munkavállaló között a nyugdíjazást követően létrejött jogviszony jellegét kell vizsgálni, vagyis azt, hogy a jogviszony a Tbj-tv. […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. június 19-én (220. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3781
[…] nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), vagy 2. a munkavállalónak a jogi személy munkáltatóval való viszonyában többségi befolyás áll fenn, vagy 3. a jogi személy munkáltató a tagjával, vezető tisztségviselőjével kötött korengedményes megállapodást, vagy 4. a jogi személy munkáltató a tagjának, vezető tisztségviselőjének a hozzátartozójával kötött korengedményes megállapodást, akkor a munkáltatónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően - a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít a Tbj-tv. szerinti biztosítással járó jogviszonyt. Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis. Tehát a korengedményes nyugdíjban részesülő személy "visszafoglalkoztatásához" kötődő szankció alkalmazása során elsősorban azt kellett vizsgálni, hogy a munkáltató és a munkavállaló között milyen jogviszony állt fenn. Amennyiben megállapítható volt, hogy a Ptk. 203. §-ának rendelkezése szerint a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell, a munkáltató és a (nyugdíjas, 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátott) munkavállaló között a nyugdíjazást követően létrejött jogviszony jellegét kell vizsgálni, vagyis azt, hogy a jogviszony a Tbj-tv. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
