Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei
Kérdés
Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. május 29-én (219. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3749
[…] pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az ügyvezetésért ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni [Tbj-tv. 31. § (2) bekezdése]. Ugyanez érvényes a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségre is, amelyet szintén csak az ügyvezetésért ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetni [2011. évi CLVI. tv. 458. § (5) bekezdése]. Jövedelemfelvétel hiányában értelemszerűen nem keletkezik sem járulék-, sem szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség az ügyvezető beltag után. A csak heti 25 órás munkaviszonnyal rendelkező kültag esetében más a helyzet. Ő ugyanis a bt.-ben nem munkaviszonyban, nem megbízási jogviszonyban történő személyes közreműködése esetén olyan társas vállalkozónak minősül, aki után a felvett jövedelme, de havonta legalább a minimálbérnek megfelelő összeg alapulvételével kell a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, a minimálbér másfélszeresének megfelelő összeg alapján kell a 7 százalékos mértékű természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő összeg alapulvételével kell a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót megfizetni. Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában minimálbér alatt a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. május 29-én (219. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3749
[…] pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az ügyvezetésért ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni [Tbj-tv. 31. § (2) bekezdése]. Ugyanez érvényes a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségre is, amelyet szintén csak az ügyvezetésért ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetni [2011. évi CLVI. tv. 458. § (5) bekezdése]. Jövedelemfelvétel hiányában értelemszerűen nem keletkezik sem járulék-, sem szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség az ügyvezető beltag után. A csak heti 25 órás munkaviszonnyal rendelkező kültag esetében más a helyzet. Ő ugyanis a bt.-ben nem munkaviszonyban, nem megbízási jogviszonyban történő személyes közreműködése esetén olyan társas vállalkozónak minősül, aki után a felvett jövedelme, de havonta legalább a minimálbérnek megfelelő összeg alapulvételével kell a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, a minimálbér másfélszeresének megfelelő összeg alapján kell a 7 százalékos mértékű természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő összeg alapulvételével kell a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót megfizetni. Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában minimálbér alatt a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
