Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja


Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. december 6-án (209. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3562

[…] járulék mértéke előreláthatóan 8,5 százalékra emelkedik. Az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalékot, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalékot tesz majd ki. Ezenkívül 2012-től a társas vállalkozásnak a biztosított társas vállalkozó után a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot (ebből az ún. nyugdíj-hozzájárulás 24 százalékos mértékű, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék pedig 3 százalékos mértékű) változatlanul a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapulvételével kell megfizetnie azzal az eltéréssel, hogy a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulás alapja havonta legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék alapja pedig havonta legalább a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszerese lesz. A biztosított társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik a foglalkoztatót terhelő nyugdíj-hozzájárulás, illetve az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék alapjával. Az a körülmény nem változtat a járulékfizetési kötelezettségen, hogy 2012-ben a gyermekgondozási segély helyett gyermeknevelési támogatásban fog részesülni a kérdésben szereplő beltag.   Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 214. számában – 2012.03.13.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 209. számában megjelent 3562-es kérdésükre adott válaszra reagálva csatolom az adóhivatal válaszát ugyanerre a kérdésre reagálva. Ha jól értelmezem az Önök válaszát, akkor a GYES-en lévő beltag után akkor is kell járulékot fizetni, ha nem vesz ki jövedelmet, mert a GYES nem 36 órát elérő munkaviszony. Az adóhivatal állásfoglalása szerint csak a kivett tényleges jövedelem után kell járulékot fizetni mindaddig, amíg a beltag GYES-en van, valamint a főállású anyaság alatt is ugyanígy kell eljárni. Nem szeretném ügyfelemet felesleges járulékfizetésre utasítani (három gyermeket nevelnek igen szűkös anyagi körülmények között), ezért kérem, hogy a mellékelt adóhivatali válasz alapján újból írjanak e témában. „A levelében foglaltak alapján, a GYES-en lévő adózó társas vállalkozónak minősül, aki rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, és a GYES mellett munkát kíván végezni a társaságban. Nem állapítható meg, hogy az elvégzett munkáért kap-e díjazást, illetve az sem, hogy pontosan milyen jogviszony áll fenn a társasággal, azonban vélhetően társas vállalkozónak minősül. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 31. § (4) bekezdés a) pontja alapján a társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a b) pontban említett vállalkozó esetén a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha az – átalányadózónak nem minősülő – egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Tehát ebben az esetben a járulékalap a ténylegesen, társas vállalkozóként megszerzett jövedelem lesz. Ha azonban az adózó 36 órás munkaviszonya megszűnik, abban az esetben a társas vállalkozónak a Tbj. 27. § (1) bekezdése szerint a fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével kell megfizetni.” A szerző válaszol: Teljes egészében megértjük a kérdést generáló problémákat, ennek ellenére nem értünk egyet az idézett adóhatósági állásponttal. Megítélésünk szerint a Tbj-tv. hivatkozott 31. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti feltétel – nevezetesen, hogy az érintett személy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll – nem teljesül a gyermekgondozási segélyben részesülő személy esetén. Ugyanis ezen ellátás folyósításának időtartama alatt az igénylő a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, és bár ez azt jelenti, hogy a munkajogviszonya fennáll, azonban az nem jár heti 36 órás tényleges foglalkoztatással. […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.