Védőoltás és foglalkozás-egészségügyi vizsgálat


A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell-e megfizetnie az egészségügyi és a szociális szférában dolgozók kötelező hepatitis B elleni oltását, amelynek meglétét az ÁNTSZ ellenőrzi? Amennyiben a munkáltatót terhelik ezek a költségek, milyen közterheket kell megfizetni ez után, hogyan kell nyilvántartani, kinek a nevére és kivel kell felíratni az oltásokat? Milyen előírások vonatkoznak a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat által előírt szakvizsgálatok költségeire? Kötelező-e fizetnie őket a munkáltatónak, és keletkezik-e ezek után valamilyen adófizetési kötelezettség?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. november 22-én (208. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3553

[…] Az elvégzett védőoltásokról nyilvántartást kell vezetni. A védőoltás megtörténtét a "Védőoltási könyv 14 év feletti személyek részére" elnevezésű oltási könyvbe, 2009. szeptember 1-jét követően kiadott Egészségügyi Könyv esetén annak "Védőoltási adatlapjába" kell bejegyezni, amelyet a munkáltatónak, illetve - kérelemre – a munkavédelmi felügyelőségnek be kell mutatni, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetének kérésére annak rendelkezésére kell bocsátani [18/1998. NM rendelet 12. § (1) bekezdése]. Az azzal megbízott foglalkozás-egészségügyi orvos az oltásra vonatkozó adatokat (oltóanyag megnevezése, gyártási száma, az oltás ideje) a munkavállaló egészségügyi törzslapján is feljegyzi. A munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokat – az oltást, azok nyilvántartását, a jelentések elkészítését – a 27/1995. NM rendelet 4. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében a munkáltatónál működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat alapszolgáltatásként látja el. A munkakörökhöz kapcsolódóan szükséges oltóanyagok beszerzésének a gyógyszerrendelési útmutató szerint kell történnie. A második kérdéssel kapcsolatosan, elöljáróban az Mt. 153. § (1) bekezdésére utalunk, mely szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel. Ezen túlmenően a munkáltató az Mt. 102. § (2) bekezdése értelmében – egyebek mellett – köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani, az erre vonatkozó szabályok megtartásával. A munkáltató ezen kötelezettségét alapvetően az Mvt. határozza meg, a munkaköri alkalmasság vizsgálatát a 33/1998. NM rendelet írja elő. Az Mvt. 2. § (2) bekezdése a munkáltatót teszi felelőssé az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért: "A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani." Ezen túlmenően az Mvt. 58. §-a felsorolja azokat a kötelezettségeket, amelyeket a munkáltatónak a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatosan teljesítenie kell, és kimondja, hogy e feladatainak ellátásához rendeletben megjelölt szakképesítéssel rendelkező személyeket, azaz foglalkozás-egészségügyi szolgálatot köteles a munkáltató biztosítani. Az Mvt. 49. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, valamint foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, és foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, továbbá mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult. Az Mvt. azt is előírja ebben a szakaszban, hogy az egészségügyi megfelelőségről előzetes és – külön jogszabályban meghatározott munkakörökben – időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. A 33/1998. NM rendelet mellékleteiben megtalálhatók a munkakörök, a végzett tevékenységek leírása, és az is, hogy milyen vizsgálatokat, milyen időközönként kell elvégeztetni. Az ilyen vizsgálatok – az Mvt. meghatározása szerint – munkaköri alkalmassági vizsgálatnak minősülnek, melyet a munkáltató által biztosítandó "foglalkozás-egészségügyi szolgálat" keretében kell végezni. Az Mt. és az Mvt. előírásai mellett nemzetközi jogszabályok – pl. a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 161. számú Egyezménye a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokról, valamint az erről szóló 171. számú Ajánlás – is azt támasztják alá, hogy az ilyen kötelezettségek nem a munkavállalóknak a költségei. A munkáltatói kötelezettségek teljesítése körében felmerült költségek tehát a munkavállalóra – […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.