Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása


Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. október 11-én (205. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3511

[…] által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező; c) ‑a képzési idő alatti modulzáró vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain; továbbá d) ‑minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A gazdálkodó szervezet heti pihenőnapokon, illetve munkaszüneti napokon a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen, és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett a hét más gyakorlati képzési napján kell ugyanolyan mértékben szabadidőt biztosítani. A tanuló részvételét, illetve mulasztását a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló köteles mulasztását igazolni. A gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni, amelynek tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. A foglalkozási naplót a szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni, amelynek havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben – a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével – emelni kell, ennek kötelező mértéke azonban nincs meghatározva. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát. A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni. A tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót – a táppénzes időszakok kivételével a tanév kezdőnapjától kezdve – az oktatási szünet időtartama alatt is megilleti. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére – kivéve ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben – naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg, amelyre az Mt. szabályait kell alkalmazni azzal a kivétellel, hogy a betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának 75 százaléka jár a távolléti díj 70 százaléka helyett. A terhes, illetőleg szülő tanulót a munkajogi szabályok szerinti szülési szabadság illeti meg, valamint a betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanuló részére járó pénzbeli juttatásából való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályok szerint. Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni. A 4/2002. OM rendeletben foglaltak értelmében a tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést, vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani. Az étkezésről meleg – kivételesen indokolt esetben hideg – élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni. Eltérő megállapodás hiányában a gazdálkodó szervezet akkor is köteles gondoskodni a tanuló étkeztetéséről, illetve viselni annak költségeit, ha a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére időlegesen más gazdálkodó szervezetnél vagy szakképző iskolában kerül sor. Ha a gyakorlati képzést szervező a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési utalvány, jegy stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás – Szja-tv.-ben meghatározott – adómentes összegénél. A 4/2002. OM rendelet értelmében útiköltség-térítés is jár a tanulónak a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetve a beszámolóra és vissza történő utazásához, ha azok megszervezésére nem a szakképző iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor. Az útiköltség-térítést – eltérő megállapodás hiányában – a gyakorlati képzést szervező fizeti. A gazdálkodó szervezet ezenfelül megtérítheti a tanulónak a lakóhelyéről a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzési helyére és vissza történő utazás költségeit is, ha az a helyi tömegközlekedési eszközökkel nem érhető el. Amennyiben a tanuló gyakorlati képzése nem az állandó gyakorlati képzési helyen, hanem azon kívül valósul meg, a tanulót utazási költségtérítés vagy a gyakorlati képzést szervező által használatos eszközökön történő térítésmentes utaztatás illeti meg. A 4/2002. OM rendelet rendelkezik arról is, hogy a tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetve munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt. A juttatásról – a szak­képző iskola és a gyakorlati képzést szervező közötti eltérő megállapodás hiányában – a gyakorlati képzést szervező természetben gondoskodik. A munkaruha kihordási ideje két év. A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, illetve a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ennél rövidebb kihordási időt is meghatározhat. A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.