Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei


Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. szeptember 27-én (204. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3502

[…] magyarországi leányvállalatnál fennálló munkaviszonyára tekintettel történik. E részvényjuttatást tehát a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni, amelynek kifizetője nem a jelenlegi munkáltató. Járulékkötelezettség a Tbj-tv. 30. §-ának 2011. január 1-jétől történt hatályon kívül helyezése miatt nem merül fel e juttatások után, így alapesetben a juttatásban részesülő dolgozónak saját maga után egyénileg kell a személyijövedelemadó- és a százalékos egészségügyihozzájárulás-kötelezettséget teljesítenie, és azokat fel kell tüntetnie a juttatás adóévéről szóló szja-bevallásában. A magyarországi munkáltató azonban az Szja-tv. előbb idézett passzusa értelmében dönthet úgy, hogy a részvényjuttatás után kifizetői minőségben eljárva a 16 százalékos mértékű szja-előleget bevallja és befizeti. Mindez azt jelenti, hogy a magánszeméllyel a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban álló kifizető (esetünkben a magyarországi leányvállalat) választhatja, hogy – a magánszemély helyett – maga teljesíti a bevétellel összefüggő adókötelezettségeket, ha a bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségei teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik. A leányvállalat tehát a részvényjuttatás tekintetében a bér kifizetőjeként eljárva választhatja, hogy a bevételt terhelő adóelőleget megfizeti (az adóelőleg levonására nincs mód, ugyanis nem pénzbeli formában történik a juttatás). Ezt követően a leányvállalatnak a le nem vont, de általa megfizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartásba vennie, és ezt a követelést beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe, így pl. azt a későbbiekben kifizetésre kerülő munkabér összegéből levonhatja. A járulékkötelezettség hiányában az Eho-tv. 3. § (1) bekezdésének aa) pontja alapján százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli az említett típusú jövedelmet szerző magánszemélyeket, melynek munkáltatói átvállalása esetén az adómentességről az Szja-tv. 7. §-ának 2011. január 1-jétől hatályos z) pontja rendelkezik. E jogszabályhely előírása értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a munkaviszonyra tekintettel a magánszemélynek a Tbj-tv. szerint nem a foglalkoztatójától származó vagyoni értékkel összefüggésben – a foglalkoztató és a magánszemély egybehangzó nyilatkozata alapján – a foglalkoztató által átvállalt (ideértve az […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.