Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya
Kérdés
Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. szeptember 27-én (204. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3499
[…] fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Ez azt jelenti, hogy a kérdésbeli társas vállalkozó esetében nincs lehetőség a minimálbérnél alacsonyabb összegű járulékalapot figyelembe venni, tekintve hogy munkaviszonyában csak heti 20 órát dolgozik. Hozzátesszük, hogy mindez csak akkor érvényes, ha a szóban forgó tag valóban társas vállalkozóként végez munkát a társaságban. Ugyanis a társaság tevékenységi körébe tartozó egyéb feladatokat a tag elvégezheti munkaviszonyban is, feltéve hogy erről a társaság tagjaival külön megállapodik, vagy egyszemélyes kft., kkt., illetve bt. üzletvezetésre egyedül jogosult tagja esetében erről a társasági szerződés rendelkezik, és ez alapján a társaság és a tag között munkaszerződés megkötésére kerül sor. A Gt. 22. § (2) bekezdése pedig az ügyvezetésre vonatkozóan kifejezetten úgy rendelkezik, hogy azt kizárólag a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el a tag. A munkaszerződés megköthető akár heti 20 órára is, amennyiben ez az idő elegendő a feladatok elvégzésére. Ekkor nincs akadálya annak, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum heti 20 órára arányosított összegét állapítsák meg a felek munkabérként, és ez az összeg szolgálhat járulékalapul is. A szolgálati idő számításánál a Tny-tv. 39. § (1) bekezdése értelmében arányosításnak akkor van helye, ha a biztosított nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával, tehát a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ez alól csak azok képeznek kivételt, akik az Mt. szerinti teljes […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. szeptember 27-én (204. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3499
[…] fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Ez azt jelenti, hogy a kérdésbeli társas vállalkozó esetében nincs lehetőség a minimálbérnél alacsonyabb összegű járulékalapot figyelembe venni, tekintve hogy munkaviszonyában csak heti 20 órát dolgozik. Hozzátesszük, hogy mindez csak akkor érvényes, ha a szóban forgó tag valóban társas vállalkozóként végez munkát a társaságban. Ugyanis a társaság tevékenységi körébe tartozó egyéb feladatokat a tag elvégezheti munkaviszonyban is, feltéve hogy erről a társaság tagjaival külön megállapodik, vagy egyszemélyes kft., kkt., illetve bt. üzletvezetésre egyedül jogosult tagja esetében erről a társasági szerződés rendelkezik, és ez alapján a társaság és a tag között munkaszerződés megkötésére kerül sor. A Gt. 22. § (2) bekezdése pedig az ügyvezetésre vonatkozóan kifejezetten úgy rendelkezik, hogy azt kizárólag a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el a tag. A munkaszerződés megköthető akár heti 20 órára is, amennyiben ez az idő elegendő a feladatok elvégzésére. Ekkor nincs akadálya annak, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum heti 20 órára arányosított összegét állapítsák meg a felek munkabérként, és ez az összeg szolgálhat járulékalapul is. A szolgálati idő számításánál a Tny-tv. 39. § (1) bekezdése értelmében arányosításnak akkor van helye, ha a biztosított nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával, tehát a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ez alól csak azok képeznek kivételt, akik az Mt. szerinti teljes […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
