Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. április 26-án (195. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3361

[…] kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít. A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság megszűnik: – a gyermek halva születése esetén az ettől számított hat hét elteltével; – ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon; – ha a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon. Amennyiben a gyermek meghal, illetőleg ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a szülési szabadság időtartama – a szülést követően – hat hétnél rövidebb nem lehet. A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:  – a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára; – a szülési szabadság tartamára; – a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére; – a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára; – a tartalékos katonai szolgálat idejére és – minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távollétidíj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül. A tárgyévi szabadságot a munkáltató főszabály szerint az esedékesség évében köteles kiadni. A szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság azonban a munkáltató részéről elháríthatatlan akadálya a szabadság kiadásának. Az Mt. az ilyen esetekre úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a szabadságot a munkavállaló betegsége, vagy a munkavállaló személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül köteles kiadni, ha az esedékesség éve már eltelt. Ettől a szabálytól a felek megállapodása sem térhet el. A fenti szabályokból levezetve a munkavállalót a szabadság megilleti a szülési szabadság teljes idejére, valamint a gyermek ápolása, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első évére is. A kérdés szerinti munkavállalónak – 2007. évre […]