Korengedményes nyugdíjas ügyvezető


Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. április 26-án (195. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3350

[…] társadalombiztosítási járulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási és 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a minimálbér 30 százalékát el nem érő díjazás esetén 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni. Díjazás hiányában a megbízási jogviszonyban álló ügyvezető tag után járulékfizetést egyáltalán nem kell teljesíteni. A megbízási jogviszony keretében tevékenykedő ügyvezető részére valamennyi típusú juttatás nyújtható (étkezési utalvány, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, internethasználat térítése, üdülési csekk stb.), ez csak a társaság döntésétől függ. Azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a jövedelemtípusok ugyan a béren kívüli juttatások körébe tartoznak (melyek után a kifizetőt terheli a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, és utánuk járulékot fizetni nem kell), de kizárólag a munkáltató és a munkavállaló, illetőleg a társas vállalkozás és személyesen közreműködő tagja viszonylatában (a társaság és a megbízottja között nem). Ennek következtében a szóban forgó juttatások a megbízott ügyvezető önálló tevékenységből származó jövedelmének minősülnek, melyek után ugyancsak az általános szabályok szerint keletkezik személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettség. A második kérdéssel kapcsolatban azt kell elmondani, hogy a korengedményes nyugdíjban részesülő személy szabadon létesíthet munkavégzéssel járó jogviszonyt akár saját, akár idegen vállalkozással, azonban a nyugdíj melletti kereseti korlátozás kiterjed a korengedményes nyugdíjban részesülő személyre is, egészen addig, amíg be nem tölti az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt (mely az 1953-ban születettek esetében a betöltött 63. életév). Így ha a korengedményes nyugdíjas biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.