Munkarend jellegének megállapítása, pótlékok elszámolása


Megszakítás nélküli munkarendnek minősül-e a foglalkoztatás, ha a foglalkoztató benzinkút mindennap reggel 5.00 órától este 22.00 óráig tart nyitva? A dolgozók két műszakban dolgoznak, 5.00 órától 13.30 óráig, illetve 13.30-tól 22.00 óráig, melyből 30 perc a munkaközi pihenőidő. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha csak a délutáni pótlékot fizeti meg? Mennyi a pótlék mértéke? Havonta hányszor lehet a dolgozókat vasárnapra beosztani, illetve kell-e valamilyen pótlékot fizetni erre a napra, ha szabadnapot biztosítanak helyette? Milyen bérezés illeti meg a munkavállalót, ha fizetett ünnepen végez munkát, és helyette szabadnapot kap?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. szeptember 28-án (181. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3102

[…] elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor. Az Mt. 125/A. § (2) bekezdése a fenti fogalommeghatározás megfelelő alkalmazását rendeli a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés elrendelhetősége tekintetében a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatóra, illetve munkakörre. A rendeltetése folytán munkaszüneti napon, illetve vasárnap is működő munkáltató a főszabályoktól eltérően munkaszüneti napon és vasárnap is rendelhet el rendes munkaidőben munkavégzést. A munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállaló díjazására speciális rendelkezés irányadó, mert az Mt. 149. §-a alapján ilyen esetben a havidíjas munkavállalót – a havi munkabérén felül – a munkaszüneti napon járó munkabére, teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót – a munkaszüneti napon járó munkabérén felül – távolléti díja illeti meg. A rendeltetése folytán munkaszüneti napon, így vasárnap is működő munkáltató külön díjazás nélkül rendelhet el vasárnapra rendes munkaidőben munkavégzést, azonban havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie, továbbá a munkáltatónak ügyelnie kell arra is, hogy hat nap után egy pihenőnapot biztosítson a munkavállaló számára. Tudni kell még, hogy a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltató egymást követő szombati és vasárnapi napon is elrendelhet rendes munkaidőben munkavégzést. A jogalkotó szándéka a pihenőnapok szabályozásakor arra irányult, hogy legalább az egyik hétvégi nap pihenőnapja legyen a munkavállalónak akkor is, ha vasárnap rendes munkaidőben elrendelhetnek számára munkavégzést [Mt. 124/A. § (1) bek.]. Ezért az idevonatkozó rendelkezés szerint bizonyos esetekben, ha a munkavállaló rendes munkaidőben végez beosztása alapján munkát, akkor az ezt megelőző szombaton csak rendkívüli munkaidőben rendelhető el számára munkavégzés. Ez alól egyik kivétel a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltató, illetve munkakör [Mt. 124/A. § (4) bek.]. A hat nap után egy pihenőnap kiadása kötelező szabályból, továbbá hogy legalább egy pihenőnapot köteles a munkáltató havonta vasárnap kiadni, az következik, hogy amennyiben a munkáltató a hetedik nap is munkavégzést rendel el, vagy nem biztosít egy napot sem adott hónapban vasárnap pihenőnapként, akkor a hetedik nap, illetve egy vasárnapi munkavégzési nap pihenőnapi rendkívüli munkavégzésnek számít, melyre a pihenőnapi munkavégzés díjazására vonatkozó szabályt kell alkalmazni. Ilyen esetekben a munkavállalót az aznapi munkabérén felül 100 […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.