Németországba kiküldött munkavállalók jelenléti íve, bérszámfejtése


Hogyan kell vezetni a jelenléti ívet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiket belföldi munkáltatójuk Németországba küld kiküldetésbe, amelynek időtartama nem éri el a 183 napot? Hogyan kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyek Magyarországon fizetett ünnepnek minősülnek, de Németországban nem, vagy fordítva?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. szeptember 28-án (181. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3101

[…] Unión belüli kiküldetés keretében történő munkavégzését be kell jelenteni a helyi adóhivatalnál. A németországi kiküldetés esetén tájékozódni kell afelől is, hogy a szolgáltatásnyújtás, amelyet a cég a kiküldött munkavállalói útján kíván ellátni, nem esik-e átmeneti korlátozás alá. Németország ugyanis a csatlakozási szerződésben felhatalmazást kapott arra, hogy bizonyos szektorokban 2011-ig korlátozza a magyarországi cégek Németországban történő szolgáltatásnyújtását. Ezen túlmenően tájékozódni kell arról is, hogy a helyi jogszabályok milyen, az Unión belüli tagállamokból kiküldött munkavállalók németországi foglalkoztatására vonatkozó előírásokat tartalmaznak, amelyeket be kell tartani. Minden szükséges tudnivalóra vonatkozóan részletes információk, és az információkra vonatkozó további elérhetőségek szerezhetők be az EU Tájékoztató Szolgálatának honlapján (www.euvonal.hu). A 96/71/EK irányelv meghatározza azokat a befogadó országban hatályos kötelező szabályokat, amelyeket a szolgáltatások nyújtása keretében kiküldött munkavállalókra alkalmazni kell, megállapítva azon munkaviszonyokra vonatkozó szabályokat, amelyek kötelezők a munkavállalókat a szokásos munkavégzésük helyétől eltérő tagállam területére kiküldő vállalkozások számára. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a munkáltató a kiküldött munkavállalók számára a kiküldetés alatt betartsa a befogadó tagállam bizonyos védelmi szabályait. E szabályok a következőkre vonatkoznak: – maximális munkaidő és minimális pihenőidő, – minimális fizetett éves szabadság, – minimális bérszint, – munkavállalók rendelkezésre bocsátásának feltételei, különösen a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások esetében, – munkahelyi biztonság, egészség és higiénia, – védintézkedések a várandós vagy gyermekágyas nők, gyermekek és fiatalok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat illetően. (A magyarországi munkavégzéssel kapcsolatban az Mt. 106/A §-a tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket.) A német hatóságok szigorúan ellenőrzik, hogy a kiküldött munkavállalók bérezési feltételei nem lehetnek kedvezőtlenebbek az ugyanolyan vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott német munkavállalók bérfeltételeinél. Németországban nincs a magyarhoz hasonló minimálbér-szabályozás, hanem szakmánként, illetve szektoronként meghatározott minimálbért alkalmaznak, amelyek nem terjednek ki minden munkavállalóra. A munkaidőre vonatkozó minimálrendelkezések betartásának ellenőrzésére a kiküldetésben ott dolgozó munkavállalókra vonatkozóan Németországban is kötelező munkaidő-nyilvántartást vezetni. A német ellenőrző hatóságok a munkaidő-nyilvántartás vezetését azért is szigorúan megkövetelik az ország területén kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében, hogy megállapíthassák, a ledolgozott munkaidő alapján megfelel-e az ottani legkisebb munkabérre vonatkozó szabályoknak a munkavállaló részére fizetett munkabér. Vagyis nem áll-e fenn az a helyzet, hogy a kiküldetésben ott foglalkoztatott munkavállaló ugyan megkapja a Németországban az adott munkavállalói körre vonatkozó minimális bért, de ezért jóval hosszabb munkaidőt kell teljesítenie. […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.