Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. május 18-án (174. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2991

[…] kiadni. A munkáltató a szabadság kiadásának időpontját rendkívül indokolt esetben megváltoztathatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. A 2007. évi XIX. tv. módosította az Mt. 134. §-ában foglalt egyes rendelkezéseket, illetve új rendelkezésekkel egészítette ki. A törvény rendelkezései 2007. április 1-jén léptek hatályba azzal, hogy az Mt. 134. §-ának módosított rendelkezéseit először a 2007. évre járó rendes szabadság kiadása tekintetében kell alkalmazni. Az Mt. 2007. április 1-jétől hatályos 134. § (11) bekezdése értelmében az Mt. 11. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a) a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el, b) a szabadságmegváltással kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik. Az Mt. 11. § (2) bekezdése értelmében az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. A 2007. évi XIX. tv. indokolása e szabályozáshoz a következő magyarázatot fűzi: "Az igény elévülésére vonatkozó általános szabályokhoz képest speciális rendelkezés megfogalmazására került sor, amely egyértelművé teszi, hogy a munkavállalónak a szabadság természetbeni kiadására mindaddig igénye van, amíg a szabadság természetben kiadható, tehát a munkaviszony megszűnéséig. Ha a munkáltató a törvény előírta határidőben a szabadság kiadási kötelezettségének nem tesz eleget, az nem eredményezi a szabadság elvesztését. Másfelől a szabadság pénzbeni megváltásával kapcsolatos igény érvényesítésére a munkaviszony megszűnésétől – a megváltás esedékességétől - számított 3 éven belül van lehetőség. Ez utóbbi rendelkezés lényegében megfelel az Mt. szabályaiból korábban levezethető értelmezésnek is." A rendes szabadság pénzbeli megváltására vonatkozó előírásokat az Mt. 136. §-ában foglaltak határozzák meg. E rendelkezések értelmében a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az Mt. 140/A. §-ában foglalt rendelkezések értelmében, ha a munkavállaló munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni, abban az esetben a munkáltató nem köteles nyilvántartani a munkavállaló rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével kapcsolatos adatokat. Az Mt. 192. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a vezető állású munkavállaló a munkaidő-beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét – a munkaszerződésben foglaltak szerint - maga állapítja meg. E rendelkezéshez kapcsolódó jogalkalmazói bírói gyakorlat értelmében a vezető állású munkavállaló az irányítási, vezetői feladatok felmerülésének függvényében meg tudja önállóan ítélni, hogy az őt megillető rendes szabadság kivételére mely időszak a legalkalmasabb. A fentiekkel összefüggésben miután a vezető állású munkavállaló maga állapíthatja meg munkaidő-beosztását, rendelkezhet a munkaidő beosztásáról, […]